Egyre több az ételérzékenységben szenvedők száma. Hogyan ismerhető fel, mi a tünete és mit javasol a dietetikus?

Fontos tudni, hogy az ételallergia és az ételintolerancia nem ugyanaz. Legfontosabb különbség közöttük, hogy míg az allergia tüneteiért minden esetben az immunrendszer a felelős, addig az étel – intolerancia tüneteit az emésztőrendszer okozza.

- Allergia esetében leginkább az immunrendszerünk érintett, amiben más ellenanyag képződik mint amikor intoleranciában szenvedünk. Rövid az intervalluma, szinte pár órán belül jelentkeznek a problémák. Gyomor bélrendszeri, emésztőrendszeri tünetei a hasmenés, hasfájás, hasgörcs, székrekedés, csalánkiütés, akár ekcéma is.

Intoleranciánál hosszabb az intervallum, ritkább a csalánkiütés, de más bőrbetegség még előfordulhat. Ezek nem is betegségek, inkább állapotok, amiket kezelni kell, mivel egyik sem gyógyítható.

Az allergia – főleg a mogyorónál – nagyon drasztikus eseteket tud kiváltani. Megduzzad a nyelv, aminek következménye súlyosabb esetben akár egy anafilaxiás sokk is lehet. (Súlyos, gyorsan kialakuló, az egész szervezetet érintő allergiás reakció, amely a vérkeringés és a légzés összeomlásához vezethet.) – mondta Gellén-Kiss Szilvia dietetikus.

Az érzékenység bármikor kialakulhat.

-Az allergia inkább a gyerekekre jellemző, ami végigkísérheti őket életük során, de akár el is nőhetik. Ha nincs szervi elváltozás, de a panaszok fennállnak, akkor érdemes intoleranciára gondolni. Itt az emésztőrendszer gyulladása miatt keletkeznek a problémák. A bél nyálkahártya átereszthetővé válhat; ilyenkor a bélszakaszon olyan anyagok is átkerülhetnek, amiknek normál esetben nem lenne szabad. Emiatt termel ellenanyagot a szerveztünk – folytatta a dietetikus.

Régebben nem voltak annyira felismerhetőek ezek az állapotok, de a tudomány előrehaladtával egyre finomabb módszerekkel ki tudják mutatni őket.

- Diagnosztizálásuk történhet vérteszttel, illetve bőrteszttel. Különbség, hogy a vérvizsgálatnál más ellenanyagokat néznek az egyik, illetve a másik betegségnél. Ha megtaláltuk azt a táplálékot amire érzékenyek vagyunk, azt ki kell hagyni az étrendből. Ami nem is olyan egyszerű, mert ha például a tejjel van problémánk, akkor az összes tejtermékkel készült ételt és italt mellőznünk kell. Nem biztos, hogy egyből eszünkbe jut, hogy a kalács is tartalmazza ezt a a terméket.

A hiperszenzitívek a legkisebb adalékanyagokra is nagyon érzékenyek.

- Minden termék helyettesíthető valamivel, bár biztos, hogy ugyanazt az ízhatást vagy állagot nem fogjuk tudni elérni velük. A tojást pótolhatjuk például len-illetve chia maggal, útifűmaghéjjal, banánnal, almaszósszal. Természetesen nem lesz minden olyan mintha tojással készülne. A tojáshabot sem tudja bármi helyettesíteni, de például a csicseriborsó levét be lehet vetni szükség esetén.

Mitől alakulhat ki allergia vagy ételintolerancia?

- A pontos választ nem tudjuk. Gyerekek esetében az immunrendszer nem találkozik annyi impulzussal, ezért amikor bejut a szervezetbe, az túlreagálja. Felnőtteknél közrejátszhat a stressz, a túl sok feldolgozott, finomított élelmiszer vagy valami apróbb bélfertőzés, amiből kialakulhat a lyukas bélszindróma. Befolyásolhatja még, hogy kevés rostot fogyasztunk, főleg zöldségeket.

- Dietetikusként azt tanácsolom, panasz esetén általános kivizsgálást kell elvégeztetni a gasztroenterológussal, aki megnézi, hogy van-e valami szervi elváltozás. Ha nincs, akkor intoleranciára kell gondolni és azt kivizsgáltatni.

Ha beigazolódott a betegség, akkor az érzékenységet kiváltó ételt 4-6 hónapig teljes mértékben kerülni kell, majd kis mennyiségben vissza kell hozni az étrendbe. Így lehet leellenőrizni, hogy problémát okoz vagy sem. Minden esetben célszerű dietetikushoz fordulni, aki segítséget nyújt a további étrend összeállításában, helyettesítésében – javasolja Szilvia.

Kiemelt képünk illusztráció / pexels.hu