Segítik az ivartalanítást – Ismét adománygyűjtő napot tartottak a hévízi piacon

Benkő Lajos piacfelügyelő arról beszélt lapunknak, az akció fő szervezője a felesége, aki „a családban a legnagyobb állatvédő, s ezen rendezvény nélkül el sem tudja képzelni az életét”.

– Nálunk a lakás teli van olyan kidobott állatokkal, amelyeket még a menhelyen is nehéz gondozni – avatott be a család életébe Benkő Lajos. – Most két kutya és három idős, beteg, vak, epilepsziás macska él velünk, és van egy menzásunk is, aki rendszeresen nálunk eszik, de még nem költözött hozzánk. Úgy gondolom, egy társadalom megítélésének fontos mércéje, hogyan bánik az állatokkal. A hévízi piac közösségének mindig is fontos volt a négylábúak segítése, most is sokan munkával, táppal vagy nagyobb összeggel álltak az akció mellé, támogatva a menhelyek munkáját. Mi itt mindannyian szívünkön viseljük a „kóborkák” sorsát, amin a magunk eszközeivel próbálunk javítani.

Gosztonyi Klára, a Bársonytalp Zala keszthelyi önkéntese azt mondta: a céljaikhoz szükségük van adományokra, és egy-egy ilyen rendezvényen szívesen beszélgetnek az érdeklődőkkel a munkájukról is. Az egyesület főként a macskák ivartalanításáért dolgozik.

A hagyományoknak megfelelően a bársonytalpasok hoztak egy cicát is, amelyet az utcáról mentettek meg, sérülésekkel volt teli, de ma már az egyik aktivista családjának gondoskodó szeretetében él. „Mi ezt szeretnénk a többieknek is: biztonságos otthont” – fogalmazott Gosztonyi Klára, aki arról is beszélt, a helyzetet nehezíti, hogy az örökbefogadási kedv a nyáron picit visszaesett a megyében, ráadásul sok cica szorul mentésre Zalában is.

– Mi akkor is tudunk segíteni az ivartalanításban, ha valakinek nem telik rá – szögezte le a keszthelyi aktivista –, így hát várjuk a hozzánk fordulókat, hogy ne legyünk a hárommillió kóbor macska országa, mint most.

Az egyesület sok utcamacskát ivartalanít, amelyeket rókacsapdával fognak be, és a többségüket – kényszerből – a lábadozási idő elteltével visszaviszik az élőhelyükre, mert ők általában már elvadultak, arra a létre rendezkedtek be; ám az egyesület tagjai ezután is gondoskodnak róluk.

Az állatbarát polgárok is sokat tehetnek a kóbor macskákért. Több példa is van Zalában arra, hogy lakóközösségek „befogadnak” egy-egy állatot, amelynek meleg kuckót építenek néhány hungarocell-lap segítségével, utána pedig rendszeresen etetik – persze az állat ettől még az utcán, a téren él, kitéve minden veszélynek.

Gosztonyi Klára szerint az ivartalanítás az igazi megoldás annak érdekében, hogy „minél kevesebb állat jusson az utcamacskák tipikus sorsára, amelyeket megesz a róka, elüt az autó, agyonlő a szomszéd”.

– Ezért „felesleges”, hogy bármelyik a világra jöjjön, éppen emiatt a megelőzés a legfontosabb – tette hozzá a keszthelyi aktivista.