Új lehetőségeket nyit meg a Sármellék határában létesülő M76-os autóút

Négy évvel ezelőtt, arról beszéltünk, hogy a 76-os főút rekonstrukciójával, a Hévíz alatti új vonalvezetéssel lényegesen csökkent Sármellék átmenő forgalma. Az autópályát ugyanis ekkortól már nem Sármelléken át közelítették meg a Zalaegerszeg felől érkezők, illetve a Balaton déli partja felől a megyeszékhely felé tartók. A polgármester akkor azt mondta, hogy a forgalom nagy maradt, mert a falut átszeli a Hévíz – Zalakomár összekötő út, amelyen ebből az irányból érhető el a Kis-Balaton, valamint erre lehet eljutni a sármelléki repülőtérre is, ezért sokan átutaznak a falun, ami nem baj, sőt, az a céljuk, hogy megállásra késztessék az őket érintő átutazókat.

Közben nagyot változott a világ, elkezdték építeni az M76-os, Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő gyorsorgalmi autóutat. Ennek egy szakasza közvetlenül Sármellék Alsópáhok felőli határban vezet el. A Sármelléktől Zalaegerszegig vezető 23,5 kilométeren belül pedig lesz egy 11 kilométeres speciális tesztszakasz is, amely 5G-s mobilhálózattal, mobil terelőfalakkal, az úttest automatikus jégtelenítését is megvalósító igénnyel épül meg. Alsópáhok felől, a sármelléki helységjelző táblától pár méterre kezdődnek azok kutató árkok, amelyek a térség régészeti feltárását szolgálják. Az egyik ilyen árok fenekén köröket jelöltek ki, ahonnan már kézzel folytatják a feltárást, hogy megtudják, mit rejt a föld.

A faluból Zalaegerszeg irányába kivezető egyenes útszakasz után, ahol Szentgyörgyvár felé vesz kanyarulatot az út, a Zala völgye felé is számos feltáró árkot ástak már a mezőben. Mindezekről Horváth Tibor a következőket mondja:

– Igen, Sármellék és Alsópáhok között vezet el az új autóút, s itt lesz egy kéthektáros nagy parkoló, tehát a falunk jobban megközelíthető lesz majd, de külön lecsatlakozása lesz a repülőtérnek is, sőt kerékpárút is épül, amely kapcsolódik az idén átadott, Zalaapáti és Sármellék közötti kerékpárúthoz. A Balaton, a Kis-Balaton, a termálvölgy és a Zala-folyó még jobban elérhetővé válik a kerékpáros és a bakancsos turisták számára. Az autóút már nem a falunkat terhelő plusz forgalmat hoz, hanem a településünk turisztikai elérhetőségét növeli. Budapest például másfél, maximum két órányira kerül tőlünk, s minden más irányba megkönnyíti az utazási lehetőségeinket, felértékeli a falunkat is, ami nagydolog, hiszen mi Sármellék folyamatos fejlesztésében vagyunk érdekeltek.

Az utóbbi években – függetlenül attól, hogy a koronavírus-járvány Sármelléken is nehézségeket okozott – sikerült jelentősen megújítani az intézményhálózatot. Felújították például az iskolát, szintén megújították és bővítették az egészségügyi létesítményeket, felújították a művelődési házat, a hegyi pincéjüket, sőt az önkormányzat szőlője is termőre fordult, az idén ezer literre valót szüreteltek is.

– Mindez persze sok munkával jár, a szőlőt néhány barátommal például magam művelem, mert ehhez érteni is kell – mondja Horváth Tibor, s így folytatja: – Úgy néz ki, hogy meghonosodik egy új rendezvényünk, a Hangár Fesztivál, amelynek az idén nyáron több mint nyolcezer látogatója volt. A repülőtér melletti térségben katonai bemutatókat szervezünk egy tapolcai, ilyen rendezvények tartására specializálódott vállalkozással. Eljátszottak balatoni harci műveleteket a második világháborúból, 1956-ból, harcközben láthatott a közönség igazi harckocsikat, repülőket, s mellette létezett más kínálat is, például híres együttesek léptek föl, s volt vendéglátás is. De említhetném a gyermekek táboroztatását is. Az idén nálunk volt a testvér települések kilencedik tábora, ami azt jelenti, hogy azok a gyermekek, akik az erdélyi, Kézdivásárhely melletti Csernátonról, vagy a vajdasági Törökfaluból először voltak nálunk anno táborban, mára már 17-18 évesek lettek, s hamarosan az ő dolguk lesz folytani ezt a nagyszerű kapcsolatot.

Az új látnivalókat Bonczföldi Bianka településfejlesztővel keressük fel, aki először az egyre népszerűbb termelői piacra kalauzol, amelyet Antonovic Alán és felsége üzemeltet.

– Erdélyből jöttem vagy harminc évvel ezelőtt. Sok mindennel foglalkoztam már, piacoztam is Hévízen. Állatokat is tartunk, amelyekből vagy ötszáz van. Érdemes volt itt elkezdeni a termelői piacot, főleg hétvégén jönnek sokan vásárolni – mondja Alán.

A szőlőhegyen a vállalkozók telepítette hatalmas szőlőtáblák szomszédságában az 1807-ben állított keresztnél, s a Szent Orbán szobornál parkolunk le. Innét gyönyörű kilátás nyílik a Zala-völgyére, s a folyó túloldalán megbújó kis falvakra. A szépen termő nagy szőlőültetvények mellett sajnos egyre több kis parcellát foglal el a gaz, s marad magára sok kis pince is. Egy törékeny csontú, idős asszony szólít meg bennünket.

– Ha szabad kérdeznem mi járatban vannak?

Miután megmondjuk, így folytatja:

– Ne haragudjanak a megszólításért, de vigyáznunk kell a szőlőre. Manapság megszaporodtak a lopások. Jönnek idegenek, megállnak az autóikkal, és nekimennek mindennek! Szedik a szőlőt, a gyümölcsöt. Mondtam is a fiamnak, hogy itt is alszom a hegyen, mert nem szeretném, hogy a mi termésünket is ellopják. Több házunk és szőlőnk is van itt. A múltkor már rendőröket kellett hívnom, mert három fiatalember nem akart távozni. Én ebben nőttem fel, az apám vincellér volt. Már hetvenkilenc éves vagyok, de nem félek megvédeni azt, ami a miénk. Ugye, a hegynek nincs kapuja, bárki átautózhat rajta, az emberek megváltoztak – panaszkodik Somogyi Anna.

A falu meghatározó történelmi létesítménye a Keresztelő Szent János műemlék templom, amit 1839-1842 között építettek klasszicista stílusban. A templom előtt magasodó barokk Szentháromság szobor együttes is remekmű, melynek talapzatán Szent Sebestyén, Szent Vendel és Szent Flórián szobrát látni. Érdemes megnézni a temetőben is a rég állított kőkereszteket, a Bogyai kápolnát, amelyhez jó érzékkel toldották az új ravatalozót. A temető szomszédságában lévő virágos parkban megpihenhetünk a hősi emlékmű mellé nemrégiben állított 1956-os, a Gulág és a Trianon emlékövek mentén. A templomban Bóka Tibor plébános megmutatja Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök csont ereklyéjét, akit 1950. júniusában hurcoltak el az esztergomi lakásáról az ÁVH emberi, s a kistarcsai internálótáborban halálra kínoztak. A templom a betekintő rácsán keresztül bárki által megnézhető, de csoportok részére a teljes látogatás is lehetséges.

– Vannak olyan terveink, amelyeket még nem sikerült megvalósítanunk, például a tájháznak vásárolt öreg épületet nem tudtuk felújítani, s hiába tettünk meg érte mindent, nem kaptuk meg a régi vasútállomás épületét, ahova Fekete István hőse, Tutajos, a Tüskevár című filmben 1967-ben megérkezett. Az épület csak romlik. Jó hír, hogy a repülőtér fejlődik, tulajdonviszonyai rendeződtek, viszont a volt szovjet lakótelep továbbra is pusztul mellette. Ami viszont örvendetes, nincs eladó lakóingatlanunk. Pár évvel ezelőtt több mint harminc üres, többnyire öreg házunk volt, mostanra ezek elkeltek, s új építkezések folynak a faluban. Panzió is épül, úgy vélem, hogy Sármellék felzárkózik azon települések mellé, amelyek fontosak a Balaton környéki vendégforgalom számára – mondja Horváth Tibor.