Frissen Zalából

2021.09.19. 07:00

A 900 éves Miháld értékei jó kezekben vannak

„Tudja meg a világ, van egy falu: Miháld, 900 év óta szólnak az írások róla. Nevét kapta Szent Mihályról. Uram, ne feledkezz meg Miháldról!” Az idézet Hári Gábor helytörténésztől, könyvtárostól származik, aki évtizedek óta ápolja szülőfaluja emlékeit.

Benedek Bálint

– Már egészen kis gyerekként szerettem az idősek társaságát, főleg toll- és kukoricafosztásra jártunk, ahol repkedtek a sztorik Miháld régmúltjáról – mesélte Hári Gábor, akivel második otthonában, a könyvtárban beszélgettünk. – A nótázás és az apró-cseprő napi dolgok mellett a századelő érdekességei is gyakran előkerültek. Ezt az asszonyok is tudták, ezért amikor pikánsabb dolgokhoz értek, mindig csitították egymást, mert látták, hogy tátva maradt a szám – ez azt jelentette, hogy igen figyeltem. Persze a csínytevésre is maradt időnk: volt, hogy a fiúk műanyag kígyót rejtettek a toll közé. Amikor valamelyik asszony a pihék közt rámarkolt a műhüllőre, volt ám sikítozás.

Hári Gábor a szülőföldje, Miháld 900 éves évfordulójára készített kiállításon egy korábbi Zalai Hírlappal a kezében
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

A következő pillanatban, amikor szeretett falujáról beszélt, könnyek gyűltek a szemébe. Bárhol járt a világban, ha hazaért, megdobbant a szíve. Aztán sorolta: Miháldon született, oda járt általános iskolába, a templomban keresztelték meg, ott volt elsőáldozó, bérmálkozott, sőt a boldogító igent is ezen a településen mondta ki, a felesége szintén helybeli. Nála igazabb és szerényebb lokálpatrióta nincs, szerinte nem tett különösebbet, csak végezte a dolgát, mint mindenki más. Ez azonban nincs teljesen így. A nagykanizsai Landler-gimnáziumban (ma Batthyány) tett érettségit követően tovább kutatta települése sorsát. A főiskolára kerülve rövid dolgozatot írt Miháld történetéről, ám az akkori konzulense javaslatára diplomamunka kerekedett a visszaemlékezésből. Azért, hogy minél pontosabb képet kaphasson szülőföldjéről, helytörténésszé lett, kutakodott, kollégákkal beszélt és Kaposvárra s Zalaegerszegre járt levéltárba.

A régmúlt egy szelete, biztosan van néhány ismerős arc a néptánccsoportban
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

Miháld első írásos említése 1121-ből származik, amire kutatása során a mostani Veszprém megyei almádi monostor apátság és bencés kolostor alapítólevelében bukkant rá. A község a belső-somogyi dombság keleti részét alkotó Miháld-Zákány halomvidéken, a Nagyfolyás patak völgyében helyezkedik el. Már az Árpád-házi királyok alatt közigazgatási szempontból fontos terület volt, koronauradalom, mely a királyné udvartartási költségeinek fedezésére szolgált. Egyházilag is külön terület volt, az úgynevezett segösdi főesperesség, melyről már 1240-ből vannak adatok. Az évszázadok alatt végig lakták a települést, melynek a feljegyzések alapján a 18. század elején fatemploma volt, mellette harangláb egy haranggal, amit a kanizsai ferencesek gondoztak.

Az egykori fatemplom után a Szent Kereszt felmagasztalása templomot 1760-ban építette Inkey Gáspár, hálából
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

– A mai, Szent Kereszt felmagasztalása templomot Inkey Gáspár építtette 1760-ban – folytatta a helytörténész. – A faluban élő monda szerint Inkeyt a lovai elragadták, s hintója egy hársfának ütközve állt meg. Hálából azon a helyen az életét megmentő fából keresztet ácsoltatott. Később pedig templomot építtetett fölé, s a főoltár mögötti kereszt ki is hajtott, mivel a felhasznált fa gyökeres volt. Inkey Gáspár címere a templom bejárati ajtaja felett ma is látható. Az említett évben a főhajó készült el, majd 1835-ben két oldalhajót építettek hozzá. Kétségtelenül legfontosabb építészeti örökségünk a templom, a több mint 100 éves gesztenyefákkal. Azonban a korabeli feljegyzésekből az is kiderült, nem Isten háza a legrégebbi épületünk, hanem az ezzel szemben lévő egykori papi pince, ebből irányíthatták a templom építését. Azóta az egyik helyi borász felújította, így újra tündököl a központban.

A facipőket egykor a molnárok használták
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

Hári Gábor nem állt meg a történeti kutatásoknál, szeretett volna fényt deríteni a kulturális élet sokszínűségére is. Különös tekintettel a közoktatásra, mely ezen a területen római katolikus vallástanítással indult. Miháldon az 1770-es iskolalátogatási jegyzőkönyv bizonyítja, hogy az Inkey család odafigyelt az analfabetizmus felszámolására. Utóbbi dokumentumban feljegyezték azt is, miért nem mentek el a gyerekek az oktatásra. Sokak olyan indokkal maradtak távol, hogy népes családban nevelkedtek, egyesek elfelejtettek iskolába menni, vagy a szülők nem kényszerítették őket, míg mások az otthoni munka­végzés miatt nem tanulhattak.

A kivételes tárlat érdekes darabja az ostyasütő
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

A 900 éves jubileumra kivételes tárlattal készültek, mely különféle változatos tablókon mutatja be Miháld történelmét, így téve élővé a mai generáció számára. Sőt, Hári Gábor a településen élők összefogását dicsérve elmondta: az évforduló kapcsán minden miháldi egy emberként segített, az önkormányzat támogatása mellett néhányan a régi fotóalbumokat, újságokat (köztük a Zalai Hírlapot) s korábbi használati tárgyat adtak át. A faluban néhány éve működő Gasztro Klub, élén Illésné Farkas Katalin vezetővel, összefogta a társaságot, köszönhetően nekik is kivételes és rendkívül változatos anyag született, mely bárhol megállná a helyét.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában