Surd megér egy kirándulást

- A tó eliszaposodott, majd’ egy méter mélységű iszapot kellett kiszedni az 1,2 hektáros mederből. A jövőben kővel erősítjük meg a partot, úttal körbejárhatóvá tesszük, s lámpákkal világítjuk meg a tó környékét, mely mellett, egyik oldalról az egykori uradalmi park húzódik, hatalmas ősi fáival, a másik oldalon pedig a sportpálya található. Ennek szélén, a járda mellett már tujákat és japán díszcseresznyéket ültettünk. Az út túloldalán, a dombon áll a katolikus templom, melyet ritka szépségű park vesz körül. A tó elkészültével nem áll meg a környék fejlesztése, mert itt további turisztikai elképzeléseink vannak – foglalja össze a tó körüli történetet Kanász János polgármester. Kincses Lászlóval, a templom mellet lévő nagymúltú csemetekert egykori vezetőjével, és Veres Józseffel, az evangélikus gyülekezet lelkészével szeretnék megmutatni mi minden változott az elmúlt években Surdon. A karácsonyfatermeléséről Magyarország szerte ismert falu ugyanis négy évvel ezelőtt már szerepelt a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkban, de azóta annyi minden történt a település megújításában, s történetének feltárásában, hogy mindezzel szeretnénk megismertetni a tágabb környezetet, hogy tudassák, Surd megér egy kirándulást.

- Amikor a horgásztó létesült, társadalmi munkával tisztítottuk ki a környékét. Emlékszem, öt kaszát hoztam a csemetekertből, hogy ne legyen szerszámhiány, de estére mind az ötöt eltörték, mert olyan dzsungelt kellett kitakarítani. Akkoriban mindent közös összefogással igyekeztünk előteremteni, ez mára alábbhagyott. Persze mások a mai körülmények, a lehetőségek és a követelmények is. Hozzánk, a csemetekertbe akkoriban is sok látogató jött, főleg iskolások, egyetemisták Sopronból. A falu létesítményei megújultak, a környezete egyre szebb lett – véli Kincses László, s megmutatja a katolikus templomot, melynek felújított belső berendezése, s környezete önmagában is megér egy nézelődést.

Az elmúlt években sikerült teljességében felújítani a kultúrházat, az orvosi rendelőt, ahova műszereket is vásároltak, az óvodát, amely „telt házzal” működik, s az idősek klubját is. Több intézménynél napelemek segítik az olcsóbb működtetést. Mindezen túl számos helyre kerültek tuja és díszfa sorok. Utcák, zártkerti utak felújítása is napirenden van. A megújítások mögött sikeres pályázatok húzódnak, de nem volt kevés az az önrész sem, amit az önkormányzatnak kellett előteremteni. A Magyar Falu program jóvoltából elkezdik az evangélikus imaház felújítását is.

- Jelenleg a felújítási szerződés aláírása előtt állunk, s körülbelül augusztus közepén elkezdődhetnek a munkák, amelyek legalább három hónapig tartanak. Nehezíti a befejezést az építőanyagok drasztikus áremelkedése. A pályázatunkat áprilisban adtuk be, s vannak olyan anyagok, amelyek ára azóta kétszáz, s háromszáz százalékkal emelkedett. Félő, hogy nem lesz elég a teljes felújításhoz az a pénz, ami a pályázatban szerepel – említi a realitásokat Veres József, majd kitér a koronavírus járvánnyal kapcsolatos észrevételeire is. – Főleg fiatal és középkorú családok érdeklődnek a Surdon való letelepedés lehetősége iránt. Azokat, akik a lakótelepi lakásokból nem tudtak a zárlat alatt kimenni a szabadba, nagyon megviselte a járvány. Most, főleg ők azok, akik a kertes házak iránt érdeklődnek. A járvány előtt Surdon 13 ingatlant árultak, mostanra csak három nem kelt még el, de azokat is előbb utóbb megveszik.

Négy évvel ezelőtt a falu legnagyobb problémájának Kanász János a szennyvízcsatorna hiányát tartotta.

- Legjobb tudomásom szerint, 2022 ben neki állhatunk a csatornázásnak, s végre megoldódik a nagyon várt szennyvízelvezetés is. Ha ez elkészül, a következő vágyunk a volt iskolából bentlakásos nyugdíjas otthont létesíteni, mert erre nagy szüksége van a falunknak és a környező települések, Nemespátró, Liszó és Belezna öregjeinek. Legkésőbb, 2024 ben szeretnénk nekiállni az iskolánk átépítésének, s ezzel is sokakat idevonzunk a környékről.

Surd templomai a falu legpatinásabb épített értékei. Az elmúlt évszázadokban Surdra a régió egyik legfontosabb evangélikus központjaként tekintettek, a helyi katolikusok históriája a múlt homályában maradt. A közelmúltan, a surdi származású Kanász Viktor, aki az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport történészeként kutatja Surd régmúltját is, közzétette, a középkorban katolikus templom állt a faluban. A plébánia felállítására az 1330-as évek és 1454 között kerülhetett sor, és 1542-ig bizonyíthatóan működött. A Szakál hegyen lehetett a templom, melynek a romjai még 1819-ben is látszódtak. Most, Kanász Viktor újabb kutatási munkáról adott hírt, amely fontos adalék Surd múltjának megismeréséhez, sőt egy régészeti kutatás lehetőségét is kilátásba helyezi.

Legújabban a surdi evangélikus felekezet évszázadaival foglalkoznak, az 1798 és 1941 közötti egyházlátogatási jegyzőkönyveket fogják kiadni. Mint írja: „Ebben betekintést nyerhetünk, hogy 1815 és 1819 között kik voltak a „surdi oskolabéli ifjúságnak” tagjai, hogyan zajlott az „ifjúságnak tudományáról” való vizsgázás. Ennek során nem csak a bibliai történetek és az írástan ismeretéről kellett számot adni, hanem a történelem, matematika és ének mellett az „egészséget tárgyázó katekismusból… a testi gyakorlásáról” is felelni kellett. Megtudjuk azt is, kik tanították az évszázadok alatt a surdi ifjúságot, és szorgalmas munkájukért pontosan milyen fizetség járt. E munka sem volt mindig egyszerű, ugyanis előfordult, hogy olyankor egy-egy nebuló „a többi hallgatókat fel szokta lázítani”. Az iskola épülete is nyújtott kihívást, ugyanis „az iskolaház 1826-ban készült fából, sövényfalra és zsúppal fedve. Vagyon rajta két kis szoba, konyha és egy setét, szűk iskola.”

A 19. század közepének surdi egészségügyi viszonyait is megismerhetjük. Kiderül például, hogy „orvost igen ritkán hívatnak a beteghez, inkább a beteget viszik az orvoshoz, de leginkább az úgynevezett kuruzslókhoz vagy javósokhoz, kiktől őket elvonni lehetetlen.” Már ekkor is fontosnak tartották az oltásokat, ugyanis: „A mentő himlőknek beoltása azonkívül, hogy a szónokszékről is igen ajánltatik bírói hatalomnak eszközöltetik.” A fizikai betegségeken kívül a lelki élet terén is igyekeztek segítséget nyújtani, elsősorban a lelkész bevonásával, aki „a meghasonlott házasok öszvebékéltetésére s a különválás meggátlására intő s kérő eszközökkel él, erőszaktól a meghasonlott felek öszveplántálására irtózik.”

Az egyik legizgalmasabb forrás az, ami a középkori templom hollétét fedi fel előttünk. Ezt az adatot reményeink szerint a közeljövőben egy régészeti feltárás is megerősítheti – írja levelében Kanász Viktor.

A polgármesterrel bejárjuk a fenyőkkel beültetett zártkerteket, megcsodáljuk a hétszáz évesnek tartott, de még mindig termő gesztenyefát, s arról beszélgetünk, hogy a községen áthaladó Mura-Dráva kerékpárútnak egy leágazását fel kellene vezeti a hegyre, mert ilyen látvánnyal, s ilyen levegővel kevés helyen találkozni.

- Megtehetjük, a hegyekben jó utak vezetnek… A gondolkozásunkban az is szerepel, hogy a Zichy-parkban, a volt kastély helyén lehetővé tesszük egy panzió építését azzal a kikötéssel, hogy külsőleg formázza az eredeti kastélyt. Ezzel válna igazi vendégfogadóvá a falunk – véli Kanász János.