2021.08.25. 06:50
Összefogás lehet a 200 éves nagykanizsai zsinagóga megmentésének kulcsa
Az ország, a város és a zsidó közösség együtt felelős azért, hogy az idén 200 éves helyi zsinagóga megmaradhasson a nemzeti vagyon részeként, a város ékszereként és az itt élő kicsiny zsidó közösség szolgálójaként – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a kerek évfordulón megrendezett keddi megemlékezésen.
Szervezők és vendégek az épület előtt: Hella Ferenc református esperes, Cseresnyés Péter államtitkár, dr. Radnóti Zoltán főrabbi, Lévai Ibolya, a nagykanizsai zsidó hitközség alelnöke, Horváth József, a MAZSIHISZ alelnöke, Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke, dr. Székely István, a hitközség elnöke, dr. Kovács Loránt, a Kanizsai Zsinagóga Alapítvány alapítója és Balogh László polgármester
Forrás: Zalai Hírlap
Fotó: Szakony Attila
Az 1821-ben, klasszicista stílusban épült zsinagógában a templom történetét bemutató tárlat is nyílt, Lévai Ibolya, a helyi hitközség alelnöke és Szemenyey-Nagy Tibor képzőművész rendezésében. A kiállítást dr. Kovács Loránt, a Kanizsai Zsinagógáért Alapítvány alapítója ajánlotta a közönség figyelmébe.
A megemlékezésen dr. Székely István, a hitközség elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik közül az „ünnepre” – ami nem az, hiszen a zsinagóga rossz állapotban van – többen még külhonból is hazatértek. Ezt követően Balogh László, a város polgármestere osztotta meg gondolatait.
– A zsinagógát a kanizsai jövőt tervező, mélyen beágyazott és felelősen gondolkodó, 375 tagú zsidó hitközség építtette a Batthyány-család támogatásával – idézte fel. – Az épület még ma is az akkori közösség erejéről mesél, nagykanizsai jelentőségükről, a város és azon keresztül hazánk történelmében betöltött jelentős szerepükről, mely okán abban az időben méltán említették egy lapon Nagyváradot, Munkácsot, Budát, Pestet és Nagykanizsát.
Cseresnyés Péter miniszterelnöki biztos, államtitkár hangsúlyozta: Nagykanizsa történelmének aranykorát élte a Monarchia időszakában, amiért a város nagyon sokat köszönhetett izraelita polgárainak, akik az 1700-as évek elejétől mind nagyobb szerepet vállaltak az iparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásban, valamint a szociális feladatokban. Nekik volt köszönhető Kanizsa robbanásszerű fejlődése.
Dr. Radnóti Zoltán főrabbi az ünnepi alkalmon megfújta a kanizsai zsidó hitközség sófárját, amire már nagyon-nagyon rég nem volt példa. Majd a zsinagógák építésének sajátosságairól és a zsidóság életében betöltött szerepükről beszélt.
Heisler András pedig emlékeztetett: az utókor óriások, a hajdanvolt zsinagógaépítők vállán áll, ami arra kötelez, hogy az elődökhöz méltó összefogással tegyenek meg mindent a nagykanizsai zsinagóga megmentéséért. Vannak jó példák arra, hogy kormányzati szerepvállalással csodák születnek – mint legutóbb a fővárosi, Rumbach utcai zsinagóga esetében.
Az eseményen Ádám Eszter operaénekestől hallhattuk a magyar és az izraeli himnuszt, illetve különféle zsoltárokat, zsidó dallamokat, zongorán kísért Barta Gábor, a Budapesti Operettszínházból.
