Augusztus 29-én emlékezünk az 1526-os mohácsi csatára

A névtelen katonákat rejtő tömegsírok mellett II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya fából kifaragott szobrai sorakoznak. A fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokasága is jelen van a csendes nemzeti sírkertben.

A vasárnapi évforduló közeledtén dr. Bilkei Irén PhD történész-levéltáros, a Zala Megyei Levéltár nyugalmazott munkatársa által fényképezett két fotóval emlékezünk a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményére, amelyet a 150 éves török uralom követett a három részre szakadt országban.

Az emlékhely honlapján olvasható, hogy „1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer magyar katona esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban.”

A fogadóépület és a sírkert között lesüllyesztett átriumos építmény Vadász György alkotása, az elpusztult kolostorokat idézi, a közepén álló kút, a fehér kőrózsa az ország három részre szakadását szimbolizálja. A sokféle szimbólumot rejtő sírkertet a Kárpát-medencében őshonos növényekből álló erdő veszi körül. Az erdő egy ponton megtörik, délnyugaton a feketefenyőkből ültetett ék látható, ami a török támadás irányát hivatott jelképezni. Az emlékhely egész évben nyitva van.