Régészet napja Zalaegerszegen

A hét végén három Árpád-kori templomot látogathattak meg a megyeszékhely környékén, majd a járműipari tesztpálya régészeti feltárásainak eredményeivel ismerkedhettek meg az itt élők, vasárnap pedig Zalaszántó és a Tátika geológiai érdekességeit kereshetik fel.

Szombaton reggel a XIII. században épült andráshidai, a román stílus és gótika korszakhatárán épült templomot mutatta be Orha Zoltán régész-muzeológus. A szakember részt vett a templom 2013-as felújítása során végzett feltárásokban, így behatóan ismeri a ma már sekrestyével és karzattal is rendelkező templomot.

A felmerülő kérdésekre nemcsak ő, hanem a csapattal tartó Varga Kálmán helytörténész is készséggel válaszolt. A román stílus és a gótika korszakhatárán épített szakrális hely alapítójára egy 1264-es birtokosztási dokumentumból értesülhetünk, az egyik feltételezett kegyurak egyikét a templom alatti sírba temették, erre a padozatban emlékkő figyelmeztet. A külső résablak a román kori állapotra emlékeztet, a később épült sekrestye és karzat a barokk kor terméke. Az építés átmeneti korszakára utal a habarccsal falazott téglaalap is, mutatott rá a régész. A templomok befogadó képességét a korabeli források általában feljegyzik, az andráshidai esetében 300 főt említenek, ami csak úgy lehetséges, hogy többszáz éve még nem volt ülőhely a templomokban. Orha Zoltán érdeklődésünkre elmondta, a zalabesenyői és az andráshidai templom nagyjából egy időben készült, a csácsi eredetiben nem maradt ránk, a XV. századi falrészlet kivételével, ott a gótika dominál.

Régészet napja alkalmából szombaton délután Simmer Lívia Vissza a jövőbe! címmel tartott előadást a zalaegerszegi járműipari tesztpálya kialakítását megelőző régészeti feltárások legérdekesebb leleteiről, köztük a 6000 évesre datált, a lengyeli kultúrához tartozó női idolt, amelyet Zalaegerszegi Vénusznak neveztek el.