Kanizsai science park: a régi szemléletmód újra előtérbe került a föld és az erőforrásaink védelmében

E célt szolgálják önkormányzati együttműködéssel – és a kormányzati szándékkal össz­hangban – az egyetemi központ közeljövőben indítandó új szakjai és a Pannon Egyetem, valamint a MOL Nagykanizsán (illetve kisebb részben Veszprémben) felépítendő körforgásos gazdaság európai innovációs és kutatóközpontja (science park). A felsőoktatási és a gazdasági szereplő által alapított MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. tervezett kutatás-fejlesztési projektjei – így a nagykanizsai is – a körforgásos hulladékgazdálkodásra, a megújuló energiákra, például a hidrogéngazdaságra, az akkumulátorok újrahasznosítására, a szén-dioxid-hasznosításra, valamint a fenntartható vízgazdálkodásra összpontosítanak. Ezzel nagyjából össze is foglaltuk, mi is a manapság gyakran hallott körforgásos gazdaság lényege – de nem árt jobban megismernünk a szemléletmódot, ami már gyakorlatilag ezer éve velünk van. Elődeink még ismerték és éltek is vele a mindennapokban, gondoljunk csak az ősi paraszti életformára, amikor semmi nem ment veszendőbe. Csak éppen a globalizálódó világban kicsit (nagyon) megfeledkeztünk róla…

– Az ipari forradalom és a hihetetlenül gyors iparfejlődés következtében a gazdaság egyfajta lineáris rendszerré alakult – bocsátotta előre dr. Tóth-Kaszás Nikoletta, a Pannon Egyetem Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ igazgatója. – Ez azt jelenti, hogy a nyersanyagokat kitermeljük, energiát nyerünk, vagy feldolgozzuk és terméket állítunk elő belőlük. Használat után pedig az elavult, megunt tárgyakat, eszközöket egyszerűen eldobjuk. Holott a statisztikák szerint Európában egy átlagos autó „élete” során 92 százalékában parkol, egy fúrógépet a tulajdonosa az élete folyamán átlagosan 20 percet használ, a ruhákról leváló műanyag mikroszövetek pedig a vízellátó rendszerbe jutnak, s az óceán partján található hulladékok csaknem 85 százalékát ezek teszik ki. Az élelmiszerek egyharmada a szemétben landol és még sorolhatnám a példákat, melyekből látszik, hogy ez a fajta gazdasági mechanizmus azon túl, hogy önpusztító, pazarló is. Sokatmondó adat az is, hogy a hipermarketek bevásárlókocsijainak mérete az elmúlt 20 évben 20 százalékkal nőtt – de nem azért, mert ennyivel többet fogyasztunk ténylegesen, hanem azért, mert ennyivel pazarlóbbak lettünk. E nemkívánatos folyamat az utóbbi időben felgyorsult és ezzel a nem fenntartható metódussal, rendszerrel szemben kínál alternatívát a körforgásos gazdaság.

Dr. Tóth-Kaszás Nikoletta jelezte: a körforgásos modellben a cél a használt nyersanyagok és erőforrások, így a termékek értékének lehető leghosszabb ideig történő megóvása, fenntartása, ezáltal a hulladékkeletkezés minimalizálása.

– Ebben a rendszerben nem pusztán az újrahasznosításnak és a takarékosságnak van fontos szerepe, hanem alapvetően annak a szemléletnek, amely már a termékek és a gyártási folyamat tervezésekor figyelmet fordít arra, hogy a nyersanyagok az elhasználódás után ismételten beépülhessenek az adott termékbe, tehát az újrahasznosítás mellett újrahasználat is megvalósuljon – folytatta a szakember. – A termék tervezésekor nem az a lényegi szempont, hogy az a lehető legjobban szolgálja az ügyfelet, hanem hogy a lehető leghosszabb ideig. Illetve egyre jobban terjed az úgynevezett moduláris design, azaz hogy az egyes szerkezeti részek elemenként cserélhetők, nem kell egy nagyobb egységet kompletten eldobni. Gondoljunk csak a laptopok, vagy a telefonok világára, ahol például egy kijelző, vagy egy klaviatúra külön is cserélhető. A gyártási folyamat optimalizálása kapcsán pedig az egyszer használatos nejlontáskákat említeném, melyeket folyamatosan vonnak ki a forgalomból, helyüket pedig átveszik a lebomló anyagból gyártott szatyrok. Fontos szempont továbbá, hogy a gyárak minél több megújuló energiaforrást használjanak, főleg a termelésben, mellyel szemben növekvő elvárás, hogy ne keletkezzen hulladék, azaz minden, ami elhasználódik, valami másnak az alapanyagává tudjon válni. Ékes példája ennek a Nike cipőmárka, amely az elhasználódott edzőcipőket visszagyűjti, újrafeldolgozza és az így nyert rugalmas anyagból sportpályákat épít. Másik példa a Pannon Egyetem szabadalma, a gumibitumen, ami eldobott autógumikból gyártott, útépítésekhez használható anyag. Száz szónak is egy a vége: a körforgásos gazdaság célja az anyagáramlás természetes körforgássá alakítása, hangsúlyosan az elektronikai, a textil-, a műanyag-, az élelmiszer- és a járműiparban, illetve hosszú távon az élet minden területén.

Dr. Tóth-Kaszás Nikoletta úgy fogalmazott: az ezen az elven alapuló ipari megoldá­sok kidolgozásában lesz nagy szerepe az egyetemnek és a Nagykanizsán létrejövő science parknak. A folyamatot értő és a gyakorlatban is alkalmazni képes szakemberekre nagy szükség lesz a jövőben, az ő képzésükre már készülnek a dél-zalai városban.

– Szeretnénk a körforgásos, fenntartható gazdaság fő magyarországi képzőhelyévé, a szakterület oktatási-kutatási központjává válni – szögezte le dr. Tóth-Kaszás ­Nikoletta. – Elsőként a fenntartható, körforgásos turizmussal foglalkozó szakunkat tervezzük elindítani, majd a körforgásos gazdaság tervező-fejlesztő mérnök mesterszakot, az itt végzett szakembereknek a fenntartható gyártási folyamatok megtervezésében lesz nagy szerepük. A harmadik szakunk pedig egy körforgásos gazdaságmenedzsment mesterszak lenne az elképzeléseink szerint, mely alapvetően a körforgásos szemléletmód átadásáról, gyakorlati alkalmazásáról és a gazdasági szereplők együttműködéséről szólna, hiszen ez utóbbi nélkül nem működik a rendszer.