A Hévíz-Balaton Airportra komoly szerep vár a régió fejlődésében

Amint arról beszámoltunk, novemberben állami kézbe került a légikikötőt üzemeltető cég többségi pakettje, a tulajdonosi jogokat gyakorló MTÜ pedig most arról tájékoztatott, hogy minden, a repüléshez szükséges eszköz és infrastruktúra a cég tulajdonát képezi.

Az állami szerepvállalást turizmusstratégiai okok indokolják, az MTÜ közvetlen belépése ugyanis segítheti a térség dinamikus fejlesztését. A közelben fekvő Hévízi-tó és a Balaton térsége kiemelt üdülési célterület a hazai és a külföldi turisztikai kínálatban, az ide érkező, várhatóan növekvő létszámú vendégsereg fogadásában, kiszolgálásában pedig lényeges szerep vár a Hévíz-Balaton Airportra. Az MTÜ által a források felhasználása is egyszerűbbé válik.

Ám hosszú út vezetett eddig. Mint Papp Gábor, Hévíz polgármestere emlékeztetett, a korábban hányattatott sorsú légikikötőnek 2012-ben nyújtott segítő kezet a hévízi önkormányzat, felismerve, mekkora jelentősége van a városé mellett az egész térség idegenforgalmában. Azóta évente 50 millió forintot „tett bele” a város, gyakorlatilag megmentve, életben tartva a repteret, amely az elmúlt évtized második felében fejlődési pályára állt, a pandémiáig főként német és orosz nyelvterületről érkező járatokat fogadva, s nőtt a kisgépes légi forgalom is.

– Annak idején, szerintem kellő időben érzékeltük, hogy alapvetően változnak az utazási szokások – szögezte le Papp Gábor. – Már a 2010-es évek elején sem vállalták szívesen a hosszú buszos kimozdulást például a hozzánk érkező gyógy­vendégek, de repülővel, 1-2 óra alatt szívesen jöttek. Erre a tényre stratégiát építettünk. A Hévíz-Balaton Airport működése vendégéjszakaszámokban mérhető, ez is kellett ahhoz, hogy két évvel ezelőtt eljussunk az 1,2 milliós adat fölé. A növekvő vendégszám pedig bevételt jelent Magyarországnak, a városnak és a térség szolgáltatóinak, vállalkozóinak is, tehát mindannyiunk érdeke. Ugyanakkor azt is láttuk, a Hévíz-Balaton Airport regionális jelentőségű, hatása van a balatoni régió, sőt, az egész Nyugat-Dunántúl turizmusára, fejlesztési terveinket ennek megfelelően fogalmaztuk meg, amihez állami segítséget kaptunk, most pedig az MTÜ közvetlen szerepvállalása garanciát jelent, egyben biztosítja a kormányzati források gyors és hatékony felhasználását a régió fejlődése érdekében.

A polgármester szerint igazolódik Hévíz döntése, hisz a működés eddigi biztosításával van mire alapozni, van mit fejleszteni. A 2012 előtti történéseket tekintve nem biztos, hogy így lenne, ha a város akkor nem lép. Papp Gábor leszögezte, az is e folyamat eredménye, hogy egy norvég szakmai befektető nemzetközi pilótaiskolát tervez a reptérre alapozva, ami ötmilliárdos beruházást jelent a kollégium, több tanterem, két szimulátoros hangár építésével, továbbá 17 kétszemélyes gép is érkezik majd a bázisra. Ennek létrejötte a presztízsen túl újabb bevételi forrás lesz a térségnek, hiszen akik itt dolgoznak, tanulnak, a környéken költik el a pénzüket, ráadásul az intézmény további befektetőket vonzhat a logisztika, a teherszállítás területén. A fejlesztés ugyan a világjárvány miatt csúszik, de nem került le a napirendről, jegyezte meg a városvezető. A Hévíz-Balaton Airport súlyát pedig erősítheti az a most kiépülő, korszerű közúti kapcsolat, amely a megyeszékhellyel, illetve az autópályával köti majd össze.

Az MTÜ arról tájékoztatott, hamarosan elkezdődhetnek az állami forrásból finanszírozott, nagy léptékű fejlesztések, amelyek soha nem látott minőségi ugrást hoznak a légikikötőben.

A repülőtér lesz a Nyugat kapuja, amelynek magas színvonalú működése elengedhetetlen a térség nemzetközi versenyképességéhez, hangsúlyozta az MTÜ kommünikéje, amely leszögezte: a közvetlen légi összeköttetés révén még több külföldi vendég érkezhet, ráadásul a szezonalitás további csökkenése várható.

A Hévíz-Balaton repülőtér korábban már bizonyított, nagyszámú menetrend szerinti járatot fogadott például Londonból, Frankfurtból, Düsseldorfból, Moszkvából, s charter­járatokat Németországból és Oroszországból, fogalmazott az MTÜ, megerősítve a Papp Gábor által elmondottakat. A légikikötő legkiemelkedőbb évében csaknem 120 ezer érkező és induló utast szolgált ki, a mostani fejlesztésekkel és a kapacitások bővítésével ez a szám tovább növelhető, ami megjelenik majd a balatoni régió turisztikai adataiban, kézzelfogható eredményt hozva a településeknek, vállalkozásoknak, itt élőknek.

Az MTÜ tájékoztatása szerint az első ütemben az utasforgalmi terminálépületek újulnak meg, amelyek még több repülőgép egyidejű fogadására és indítására lesznek képesek. A rekonstrukció során kiemelt figyelmet fordítanak a repülésbiztonságra és az utasok európai színvonalú kiszolgálására. A fejlesztések kiemelt célja, hogy a Balaton turizmusát segítő, menetrend szerinti járatok indulhassanak, amelyek hozzájárulhatnak a turizmus gyors helyreállásához és későbbi (újbóli) dinamikus növekedéséhez az egész régióban.