Nemesapátiban megújult a barokk templom – fénykeresztet állítanak

- A könyvecske egy nagyobb szakdolgozat hozadéka, széleskörű kutatómunka eredményeként született meg az írás, amelyben segítettek: elődöm, Sömenek István a Hitsorai Domusban megtalálható írásai, Marx Mária muzeológus, s Gáspár Zoltánné Nemesapáti korábbi polgármestere, akinek sok emléke volt a kis könyvecskéhez. Ebben minden fellelhetőt összefoglaltam Nemesapátiról, ősi plébániájáról, s páratlan szépségű barokk templomáról, amely az elmúlt években történt felújítása után ma, február elsején, különösen szépen ragyog a napsütötte havas környezetben – vázolja Szeghy Csaba az előzményeket.

A falu neve sokféleképpen alakult az évszázadok során, a Nemesapáthy név a 16. századból való. Az évszázadok során nagyon sok névvel illették a helyet, ami volt: Apáthi, Apáthy, Egyházasapáthy, Thutor Apathy, Nemes Apáthy, Twttorzeg, Heghfalw, Tutorszeg és Nemesapáti. A 18. század első felétől már általánosan Nemesapáthy névről tanúskodnak az iratok. A 19. században általánossá vált a három községrész, Felső, Közép és Alsó Nemes Apáti megkülönböztetése, de közigazgatási területként, egységesen Nemesapátinak hívták a helyet. 1927-ben Alsónemesapáti hivatalosan is önálló falu lett. A legjelentősebb, a Zalához legközelebb fekvő falurész volt, ezt a temploma miatt Egyházasapátinak is említették, a fekvése miatt pedig a Felső- előtagot is megkapta. Mára felső és közép Apáti egybeépült.

Nemesapáti temploma a környék kiemelkedő egyházi létesítménye. Az 1335-ös Somogy vármegyei Convent határjárólevele nem csak a zalavári apátság határait jelöli meg, hanem megemlíti az akkori Nemesapáti területén élő nemeseket is. Plébániáját, vagy a templomát a zalavári apátság adományozta a község lakóinak, akik a honfoglaláskor már ide települtek. A XIV. században a pápai tizedszedők lajstromában Apáti a védőszentjéről lett bevezetve, mint Nemeszentmiklós. Az első hiteles adat az Apáti névről egy 1370-ből való adománylevélen szerepel, amely a vasvári káptalan előtt íródott, s erről szól: „vasvári káptalan előtt Apáthi Orohman fia Péter, nővérét Apáthi Miklóshoz férjhez adja, és vele kiházasításul a Peleske vize mellett egy rétet és hat hold földet ad. Dátum: 1370. január 25.”

Első ízben, 1441-ben nevezik Egyházasapátinak a falut. Magát, a Szent Miklós tiszteletére szentelt templomot az 1554-es egyházlátogatási jegyzőkönyv és az 1690-es összeírás említi. A török időkben a falu sokat szenvedett a hadi eseményektől és a kettős adóztatástól, de – bár lakói száma erősen megfogyatkozott, 125 lakatlan telket írtak össze a két faluban, temploma is megrongálódott, – mégsem néptelenedett el soha. Egy régi anyakönyv egyik lapján ez a feljegyzés található: „Némelyek azt állítják, hogy 1500 körül egy kisded egyházat építtetett Hertelendy, az akkor tehetős birtokos…” Az 1700-as években Szent Miklós tiszteltére felszentelt templom építése kezdődött el a nemesek és a hívek adományaiból, a hagyomány szerint a téglát maguk a hívek vetették. A Hertelendy templomot azonban megelőzte egy fatemplom, ami tűzvész áldozata lett.

A Nemesapáti plébánia újjászervezése 1710-ben történt meg, az anyakönyvezés 1723-tól létezik. A mai templom 1753-1754-ben épült, hosszúsága 25,5 méter, szélessége 12,28 méter. Középkori templomának és az 1753-ban épült jelenlegi templomának a titulusa egyaránt Szent Miklós. Az adatok szerint 1962-ben volt egy nagyobb tatarozás, mert a torony faszerkezete félő volt, hogy ledől úgy elkorhadt. 1974-től Sömenek István plébános kezdte el az új plébániaház építését, volt olyan nap, hogy 30-40 ember is dolgozott rajta, az épületbe 1976 decemberében költözhettek be. Az 1981-es, első alapos templomfelújítás is Sömenek István nevéhez fűződik, aki elérte, hogy öt évig tartó munkával kívül-belül megújuljon a templom. Megerősítették a fundamentumot, belül is leverték az összes vakolatot, kicserélték az ablakok fatokjait, színes ablakokat készíttettek ifj. Mohay Attila ablakkészítő művésszel, felújították a két tiroli oltárt, s konzerválták a főoltárt. Tölgyfára cserélték ki a szúette padokat, melyeket több család adományozott, de akadtak olyan utcák, amelyek összefogva viselték a padkészítés költségeit. Ez a munka a nyolcvanas években mintegy 2 millió forintba került, ebből a hívek 847.500-, Sömenek István egymaga 640 ezer forintot állt.

Ritka éke a templomnak a köré épített kálvária, amelyet 1934-ben szenteltek fel. A stációk egy-egy család adományaként, míg a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére épült kápolna közadakozásból létesült. A templomban a szentély belsejében található barokk főoltár párkányokkal tagolt, mozgalmas építmény. Középen Szent Miklós szobra áll, két oldalán két-két evangélista – balra Máté és Márk, jobbra Lukács és János – aranyozott szobra található. Az egész oltár aranyozott, a legdíszebb rész a tabernákulum. Az egyik mellékoltár a Boldogságos Szűznek, a másik Krisztus Urunk kínszenvedésének lett felszentelve.

- Tavaly, illetve 2019-től kezdődően sikerült kívülről felújítanunk a templomot. Ennek során rendbetettük a szentély külső részét, előtte a tornyot festettük át, ahol kellett vakoltuk újra, megtörtént a toronysisak lefestése, a lábazat megújítása, elvezettük az összes csatornából az esővizet, megújítottuk a stációkat is. Tervünk, az idén lecseréljük a teljes villanyhálózatot, s ezt követően szeretnék a templom belsejét is újrafestetni. Elkezdtük a hegyen egy fénykereszt felállítását, melynek az alapjai már elkészültek. Ide egy ösvény vezet fel, aki akar, felsétálhat oda, a fénykereszt messziről látható lesz. A kiadványban felhívtam a figyelmet Alsónemesapáti és a kis Vöckönd templomára is! Aki betéved a Szévíz-völgyébe láthatja a többi templomunkat is. Egy betekintő rács készül a Szent Miklós templom bejáratához is, így tavasztól őszig megtekinthető lesz a templomunk. Kiírom a telefonszámomat, s ha itthon leszek, a csoportokat személyesen engedem be a templomba. Sokan kirándulnak erre biciklivel, autóval, s egyre többen kíváncsiak a templomra, az ősszel még Nógrádból is felkeresett minket egy csoport. A járvány után várhatóan megint megélénkül az érdeklődés, az újra festett templomunk messziről hívogat – reménykedik Szeghy Csaba.