Hogyan védik gyermekeinket az oltások? – Országonként más a protokoll

Több mint ezer éve lejegyezték már India, Kína és az arab világ tudósai a himlőbetegség tüneteit. A fertőzés innen és Afrikából került át a frissen felfedezett Amerikába és Eurázsia területére. A fáraók közül többen, köztük V. Ramszesz is himlőben halt meg. Több ezer éve Afrika és Ázsia népei úgy védekeztek, hogy fertőzött váladékot dörzsöltek nyílt sebekbe vagy porított himlővart szívtak fel az orrukon át. Ezzel egy enyhébb lefolyású megbetegedést idéztek elő, elkerülve a súlyos, sokszor halálos kimenetelű fertőzést. Az ilyen betegek azonban tovább terjesztették a kórokozót. Az 1800-as évek végén Edward Jenner azt tapasztalta, hogy a tehénhimlővel fertőződött fejőnők immunissá váltak a Variola vírussal szemben. A szarvasmarha már borjazott nősténye, a tehén latinul vacca, innen ered a vakcina elnevezés. A tehénhimlő vírust a 19. század közepe óta enyhe lefolyású fertőzést okozó Vaccina–vírusra cseréltek át az oltóanyagban. A védőoltás eredményeként fokozatosan himlő mentessé vált Európa, majd Észak-Amerika és a többi földrész. Az utolsó járvány Koszovóban tört ki, ahova egy Mekkából hazatérő zarándok hurcolta be, 175 fertőzöttből 35 halt meg. Természetes úton 1979 óta nem fertőződött senki ezzel a betegséggel. Magyarország a 19. század első fele óta rendelkezik saját oltóanyaggyártással, a himlőt is hazai oltóanyaggal sikerült megszelídíteni.

Több ezer év alatt hatalmasat változott a világ. A landorhegyi rendelőben dr. Kopeczky Ágnes gyermekorvossal a csecsemő- és gyermekkori kötelező és ajánlott védőoltásokról beszélgetünk. Arról, hogy mai világunkban mi ellen kell védekeznünk?

- A kanyaró és a mumpsz már nagyon ritkán fordul elő, a rubeola és a diftéria teljesen eltűntek környezetünkből, a világ más részein még megtalálhatók – tájékoztatta lapunkat a gyermekgyógyász. – A járványos gyermekbénulást a széles körben alkalmazott védőoltással az elmúlt 30 évben világszerte 99 százalékban sikerült visszaszorítani. Védekezésre azért van szükség, mert a csecsemők immunrendszere még védtelenebb a baktérium- és vírusfertőzésekkel szemben. A vakcinák nagyrészt az aktív immunizálás eszközei. Ilyenkor legyengített élő vagy elölt kórokozót juttatunk a szervezetbe. A védőoltás beadása után a szervezet immunválasza hozza létre a védő hatást. Ez az úgynevezett immunmemória véd később a fertőzésekkel szemben.

- Jelenleg Magyarországon hány oltást kapnak a gyerekek kötelezően?

- A hozzánk érkező szülők kapnak egy oltási naptárat, ott jól látják azok sorrendjét. A védőoltások és az emlékeztető oltások szükségessége a gyermek korától függően változhat. Általánosságban elmondható, hogy az első hat évben tizenkettőt kapnak az emlékeztetővel együtt, az általános iskolában 6. és 7. osztályban összesen hatot. Csak felsorolnám, hogy így milyen betegségeket előzünk meg: a tuberkulózist, kanyarót, mumpszot, a járványos fültőmirigy-gyulladást, a rózsahimlőt. A pneumococcus baktérium ellen is oltunk, ami középfül-, tüdő- vagy gennyes agyhártyagyulladást okozhat. Ugyancsak vakcinával győzzük le a bárányhimlőt és a hepatitis B vírus okozta májgyulladást. A HPV elleni védőoltás csupán ajánlott a 7. osztályos lányoknak. Ugyancsak választani lehet a rotavírus, az agyhártyagyulladás, az influenza és a kullancs elleni védőoltásokat. Gyermekgyógyászként utóbbiakat, bár nem kötelezők, de a krónikus betegeknek ajánlom.

- Országonként mennyire eltérő a gyermekkori vakcinázás?

- A környezeti hatások és a kórokozók miatt különbözőek lehetnek. Magyarországon például 2018. előtt nem volt kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás, ám két éve igen. Ennek oka, hogy bár maga a betegség annyira nem súlyos, ám a szövődmények azok. Újdonság továbbá, hogy idéntől a fiúk is kaphatnak HPV elleni védőoltást. Ha valaki külföldről hazaköltözik, megnézzük, hogy milyen oltás maradt ki. Nem baj, ha néhány évvel később kapja meg. Például találkoztam Németországból, Angliából hazatérő családokkal, ahol más volt az oltási protokoll.

A szakember végül hozzátette, a védőoltások beadását követően felléphetnek mellékhatások, mint fájdalom, gyengeség, bőrpír. Eddigi praxisában szerencsére nem volt súlyos eset. Mint mondja, a védőoltások előnye jóval meghaladja annak kockázati mértékét.