Vonjunk év végi mérleget, sorra véve a sikereket és kudarcokat

– Időnként fontos megállni és értékelni önmagunkat, a teljesítményünket. Ha ezt megtesszük, sokkal tisztábban fogjuk látni azt, hogy hol tartunk, merre megyünk, mi az, ami már megvalósult, és mit kell még elvégeznünk. Ha a céljainkat úgy tűztük ki, hogy azok megvalósulását mérni is tudjuk, máris egyszerűbb a helyzetünk. Ha képesek vagyunk határozott választ adni arra, hogy valóra váltottuk-e a céljainkat, akkor tisztán látjuk és érezzük a sikereinket, és ha szükséges, a célkitűzéseket módosítani is tudjuk. Mindez pedig azt eredményezi, hogy magabiztosabbakká válunk – kezdte beszélgetésünket Nagy Annamária.

Az év utolsó napjai megfelelőek arra, hogy lecsendesedjünk. Ezt elő tudjuk segíteni azzal is, hogy a munkahelyi feladatainkat elvégezzük, a sürgős és fontos munkákat megcsináljuk, a későbbre halaszthatókat pedig átütemezzük. Az év végi számvetés segít abban is, hogy jobban megismerjük önmagunkat, erősségeinket, képességeinket és erőforrásainkat.

– Mit javasolnak, hogyan kezdjünk neki az értékelésnek?

– Válasszuk ketté a magán­életünket és a szakmai, üzleti életünket, hiszen valószínűleg teljesen más céljaink, elvárásaink vannak a két területen – mondta Nagy Annamária. – Elsőként határozzuk meg, hogy mit jelent számunkra a siker! Ez szubjektív, mindenkinek más. Mitől kerek a magán- és a szakmai életem, a cégem? Gondoljuk végig az elmúlt évet. Gyűjtsük össze, hogy milyen célokat tűztünk ki magunk vagy a vállalkozásunk elé, milyen meghatározó események voltak az életünkben. Ezt követően vegyük számba egyesével, hogy melyik területen hova jutottunk el, melyik cél vagy esemény megvalósulása, bekövetkezte hogyan befolyásolta az életünket. Milyen eredményeket értünk el az elmúlt évben, mire vagyunk büszkék? Jó kérdés lehet, hogy „Mit kaptam ebben az évben, amiért hálás és amire büszke vagyok?”, vagy ,,Mi volt a legnagyobb tanulság, lecke, amit megtanultam ebben az évben?”, ,,Mit vártam az évtől, ami nem valósult meg?” Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, amit ez az év magával hozott, de nem szeretnénk átvinni a következő időszakra. Az el nem ért céloknál pedig keressük az okokat is, amelyek a siker elmaradásához vezettek.

– Nem elég, ha csak végiggondoljuk, hogy általában milyen érzéseink vannak az elmúlt évvel kapcsolatban?

– Egy-egy időszak lezárásakor pusztán érzelmi alapon dönteni a fenti kérdésekben tévútra vihet – válaszolt Tavasz Mihályné Adrienn.

– Ezt két, a pszichológiából ismert jelenséggel támasztanánk alá: egyrészt azzal, hogy a befejezetlen dolgainkra jobban emlékszünk, mint azokra, amelyeket végigvittünk. Előbb eszünkbe jutnak azok a feladataink, melyek függőben maradtak, átcsúsznak a következő évre, mint azok, amelyeket már hónapokkal ezelőtt elvégeztünk. A másik ok, ami miatt bizony nehéz az objektivitást megőrizni, az emberi emlékezet működéséből fakad. Mint tudjuk, a negatív dolgokra, eseményekre jobban visszaemlékszünk, mint azokra, melyeknek szerencsés lett a végkimenetele. Egy minden szempontból szerencsés évet, élményt is beárnyékolhat egy kisebb veszteség. Ha tehát nincsenek mérhető, objektív kapaszkodóink, akkor emberi működésünk könnyebben tolja el élményeink érzetét a negatív irányba, könnyebben érezzük azt, hogy rosszul mentek a dolgaink, a siker az ajtón kívül maradt.

– Szakmai, üzleti szempontból mennyiben más egy évértékelés?

– A személyes fejlődés, személyes célok vizsgálata mellett elengedhetetlen, hogy a pénzügyekkel, az ügyfelekkel is foglalkozzunk év végén – hangsúlyozta Nagy Annamária. – A pénzügyi év zárásáról korainak tűnhet november végén, december elején beszélni, hiszen a beszámolókat a következő év februárjában vagy májusában kell legkésőbb leadni a működési formától függően, de egy jó vezető év közben is figyelemmel kíséri a pénzügyeket és ügyfelei igényeit. Ebből állapíthatja meg, hogy szükséges-e egy év végi kampányt indítani például, vagy egy januártól felhasználható kedvezményt lehetővé tenni azért, hogy a tényleges záráskor pozitív pénzügyi mérleget kapjunk.

– Akkor tehát elsősorban csak pénzügyi szempontból más az üzleti évértékelés?

– Ennél sokkal komplexebb folyamatról beszélhetünk – vette át a szót Tavasz Mihályné Adrienn. – A pénzügyi láb csak egy része a teljes évértékelésnek. Ilyenkor célszerű még elővenni az üzleti stratégiát, az üzleti tervet, a marketingstratégiát, és végigmenni minden egyes korábban meghatározott célon, és – akárcsak magánszemélyként, a cégünknél is – megvizsgálni, mi hogyan teljesült. Fontos végiggondolni azt is, hogy üzleti szempontból mi az, ami tervezhető volt, és mi az, ami nem. Érdemes megnézni, hogy az év elején várt kockázatok realizálódtak-e, vagy teljesen más irányból érkeztek megoldandó problémák, és hogy ezekkel milyen mértékben sikerült megküzdeni. Tudatosan fel kell készülni az állandó változásra, a váratlan helyzetekkel való szembenézésre is.

– Az ügyfelek számára is értékeljük az évet?

– Valamilyen módon az ügyfeleknek is érdemes kommunikálni, hogy lezárul egy év – mondta Tavasz Mihályné Adrienn. – Itt az ideje a köszönőajándékoknak, üzeneteknek, és a társadalmi felelősségvállalás is nagyobb hangsúlyt kap. Ne feledjük, hogy ez a gyakorlat egy szimpatikusabb céges brand kiépítését segítheti elő. Ebben a bonyolult évben különösen nagy a létjogosultsága annak, hogy a cégek a partnereket megerősítsék abban: számíthatnak rájuk.

– Milyen gyakorlati tanácsot tudnak adni az évzáráshoz?

– Az utolsó munkanapok egyikén célszerű a munkakörnyezetünket, munkahelyünket elrendezni, kitakarítani – javasolta Nagy Annamária. – Sokkal jobb úgy kezdeni az új évet, hogy minden a helyén van, és rendezett íróasztal vár bennünket. Ugyanígy végezzük el a halaszthatatlan feladatokat, hiszen a pihenés is jobban esik, ha nem nyomasztanak bennünket a munkahelyi feladatok. Ha van időnk, selejtezzük ki a felesleges papírokat, iratokat, dolgozzuk fel a beérkezett e-maileket: válaszoljuk meg, amit feltétlenül szükséges, töröljük a feleslegeseket.

A coachok szerint ha a kitűzött célok többségét nem sikerült elérni, annak hátterében sokféle probléma állhat. Ilyen például az önbizalomhiány, a nem megfelelő időbeosztás, időgazdálkodás, a rossz tervezési gyakorlat vagy a rosszul becsült személyes és szakmai képességek. Az ilyen jellegű problémákat coachingülések, illetve tanácsadás keretében nagyon jól lehet kezelni, hogy a következő időszak az életünkben és a vállalkozásunkban sokkal sikeresebb legyen.