Vadászkonferencia a 2020-as év nehézségeiről, megoldásairól és aktualitásairól

Egymás tapasztalatait megosztva a 2020-as év nehézségeiről, megoldásairól, aktualitásairól tartottak konferenciát a Zala Megyei Vadászkamara rendezvénytermében, melyre a szomszédos Vas megyéből is érkeztek előadók. Az esemény felvezetésében elhangzott, hogy a koronavírus-járvány hatásai mellett a sertéspestis is megtizedelte a vadállományt, valamint a vadászati turizmus is megsínylette ezt az időszakot. A szervezők nevében Gál Katalin, a Zalaegerszegi Vadász­egyesület rendezvényszervezője elmondta: a jövőben, ahogy a pandémia engedi, szeretnének hagyományt teremteni ezekkel a találkozókkal.

A rendezvényen Győrvári Attila, a Zala Megyei Vadászkamara titkára a megyei vadásztársaságok bemutatásán túl aktualitásokról is beszélt.

– 2017-ben húszéves ciklusra új vadgazdálkodó egységek lettek létrehozva, új és régi bérlők egyaránt vannak. Három évvel ezelőtt az adatok szerint 52 vadászatra jogosult volt a megyében, jelenleg 57 van. Be kell vonnunk a fiatalokat a vadászatba. Azon dolgozunk, hogy az ifjú, feltörekvő nemzedék a vadászat szakmai és történeti részét is megismerhesse. Szeretnénk bemutatni, hogy a vadászat nem új keletű dolog, hanem több ezer éves hagyomány – tájékoztatott a kamara titkára.

Győrvári Attila kiemelte: megyénk szerencsés, hiszen a Helikon Kastélymúzeum révén Közép-Európa legnagyobb vadászati múzeumát tudhatjuk magunkénak. Az erős kamarai érdekképviselet mellett itt működik a Zalaerdő Zrt., ami a 25 állami erdészet közül a zászlóshajó, és ehhez csatlakozik a megyeszékhely, amely az elmúlt időben a vadpörköltfesztivállal a vadászat népszerűsítését, a természet szeretetét tűzte zászlajára. Hozzátette: ez a négyes az elmúlt években nagyon jól együtt tudott dolgozni, a vadászati rendezvényeken közösen megjelenni. Ha ezt így tudják folytatni, akkor olyan fejlődési útra térnek, ami nemcsak a vadászatról, hanem sokkal többről szólhat.

A vadászati turizmusra országosan és Zalában is hatással voltak az elmúlt hónapok.

– Nagy a bizonytalanság, tervezni is lehetetlen. Árbevétel oldalon a járványhelyzet romba döntötte az ágazatot. Társaságunk úgy határozott, szolgáltatásainkat fejlesztjük, és olyan vendégkört próbálunk megfogni, amely a felsőbb kategóriás lehetőségekre nyitott. A vendégeket vissza kell csábítani itthonról és külföldről is, de ez csak szolgáltatásbővítéssel lehetséges – fogalmazott előadásában Pusztai Péter, a Zöldvadász Vadásztársaság elnöke.

A vadászati turizmus fejlesztésének lehetőségei a gímszarvasbika példáján keresztül címmel tartott előadást Nyúl András, a SEFAG Zrt. vadászati ágazatvezetője, aki hangsúlyozta: ebben a megváltozott helyzetben érdemes stratégiát váltani. Fejleszteni kell, és a nagy létszámú vadértékesítés helyett vissza kell vinni a vadászatot az alapokhoz.

Kozma József, a Zalavölgyi Vadásztársaság hivatásos vadásza az utánakereső kutyákkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról beszélt. Ezek egyrészt értékmentést jelenthetnek, megváltják a vadakat a fölösleges szenvedéstől, és megkönnyíthetik az utánkeresők munkáját is.