Pálosan szép az élet – Iharoson járt az országjáró interaktív tárlat

A közismert szólás – Párosan szép az élet – találó átalakításával született meg a mozgó kiállítás címe, mellyel az ötletgazdák arra utalnak, hogy nemcsak házasságban, szerelemben, hanem egy szerzetesrendben is lehet gazdag és teljes életet élni. Ellentétben a közhiedelemmel, miszerint szerzetesnek lenni végletes bezárkózottságot, a világtól való elvonultságot jelent. Hogy ez nem így van, annak éppen a pálos rend az egyik ékes bizonyítéka, hiszen a pálos szerzetesek és szerzetespapok élő, mindennapos kapcsolatot ápolnak a laikusokkal, sőt többük szenvedélyes motoros.

A gördülő kiállítás apropóját az adja, hogy a rendalapító Boldog Özséb éppen 750 évvel ezelőtt, 1270-ben hunyt el, ezért az idei évet az ő emlékének szentelték. A vándorló tárlat célja, hogy útja során ne csak a katolikus, s legfőképp ne csak a hívő embereket szólítsa meg, hanem mindenkit, aki érdeklődik a nemzet múltja iránt, hiszen az több ponton is összefonódik a pálos múlttal. A SETRA 319 UL típusú autóbusz – az úgynevezett szóló buszok között ez a leghosszabb típus, csaknem 15 méteres – belső átalakításával létrehozott „bemutatóterem” nemrég az egykor Zalához tartozó, ma Somogy szélén található Iharoson járt, ahol Puskás Antal pálos tartományfőnök mutatta be azt az érdeklődőknek.

– A Boldog Özséb-emlékévben sok minden elkezdődött, így például a templomaink, kolostoraink felújítása, kiadványok születtek (karácsonyra kerül a boltokba a rend­alapítóról szóló képeskönyv, kifejezetten gyerekeknek), illetve létrejött ez a vándorkiállítás, kiállítóbusz – kezdte Puskás Antal. – A busz nem egy hagyományos, hosszú leírásokkal teletűzdelt kiállítást rejt, hanem olyan interaktív tárlatot, amelyhez az érdeklődőnek meg kell nyitnia minden érzékét: a látását, a hallását, a tapintását és a lelkét is. Lehet hallgatni például gre­gorián énekeket, a busz hátuljában egy hatalmas kivetítőn megtekinthetők az atyák tanúságtételei, elmerülhetünk a történelemben, vagy gyönyörködhetünk egykoron élt pálos költők, irodalmárok, például az e világból 1822-ben eltávozott Verseghy Ferenc, vagy Gyöngyösi Gergely, a rend 16. század elején elhunyt generálisa és történetírója megzenésített műveiben, melyeket a Misztrál együttes ad elő. Ajánlom mindenkinek a zenekart, mert tagjai a pálos irodalom gyöngyszemeinek avatott népszerűsítői, jó ideje. Egy szó, mint száz: az egész embert bevonó kiállításról van szó. A legkedvesebb számomra az autóbusz hátsó részében található „megbékéléspont”, amely mindannyiunkat hív az Istennel, az önmagunkkal és az embertársainkkal való kiengesztelődésre, imádságra.

Rögtön ott van mellette a lelki adoptálásra buzdító felhívás. Erről bizonyosan kevesen hallottak még, de mi, a pálos rend tagjai ennek népszerűsítését felvállaltuk, apostoli feladataink közé emeltük. Az a lényege, hogy aki kapcsolódik ehhez a mozgalomhoz, az 9 hónapon át mindennap imádkozik egy magzatért, akit az abortusz fenyeget; illetve imádkozunk a szüleiért is, hogy szeretni és vállalni tudják gyermeküket. Kilenc hónapon át minden egyes nap egytized rózsafüzért (ez egy Miatyánkot és 10 Üdvözlégyet jelent), valamint egy idevágó imát mondunk el, amit a lelkiadoptalas.hu weblapon is megtalálnak – mondta a tartományfőnök.

A bővebb információszerzést a kiállítótérben úgynevezett QR-kódok segítik, amelyekkel – megfelelő mobiltelefonos applikációk révén – kapcsolódhat a látogató a pálos busz weboldalához. A busz jövő évi útvonaláról is itt lehet majd tájékozódni.

Aki felszáll (amit egyébként, ahogy a „világi” járatokon is, csak az első ajtón tehetünk meg) Boldog Özséb-képeslapot kap, amin egy leválasztható buszjegy található. Ezt – természetesen – érvényesíthetjük is a sofőr mögött elhelyezett lyukasztóval. Ezzel indul az időutazás, mely során virtuálisan bepillantást nyerhetünk a legdíszesebb magyar nyelv­emlék-kódexként ismert, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Festetics-kódexbe, amely a XV. század végén készült az egyik magyar kolostorban, Nagyvázsonyban. Beljebb haladva (a járvány­ügyi helyzet előírásainak megfelelően szájmaszkot viselő) látogató megszemlélheti a rendalapító több ábrázolását, valamint végiglapozhatja az 1950 előtti és 1989 utáni pálos élet fotóit. Magától értetődő módon hangsúlyos szerepet kap a kiállításon a lengyelországi Częstochowa, s a rendi központ 1382-es alapítása, valamint az ott őrzött Fekete Madonna-ikon (melyen Szűz Mária a bal karjában tartja a kis Jézust, aki jobbjával áldást oszt, bal kezével pedig az élet könyvét fogja), illetve a lengyel tartomány 1786 (a rend itthoni feloszlatása) utáni, valamint az 1934-es magyarországi újraindulással kapcsolatos kulcsszerepe.

S nem utolsósorban, érdekes részleteket lehet megtudni a pálos rendi szerzetesek nagyon egyedi, hófehér öltözékéről, habitusáról. A viselet annyira fontos szerepet tölt be a pálos identitásban, hogy 1950 és 1989 között, a kommunizmus időszakában, amikor a rend Magyarországon csak titokban működhetett és sajátos öltözéküket nem viselhették a pálos atyák, a szerzetesek csak egy kis fehér textilt, egy szétvágott habitus darabkáját hordták maguknál.

Végül, de nem utolsósorban, Verseghy Ferenc A Szabadság című, 1791-ben íródott versét is ízlelgethetjük. A sorok között ráismerhetünk a témát szintén rímekbe foglaló forradalmár költőnk fél évszázaddal később született versére. Íme a Verseghy-mű:

„Legnagyobb kints a’ szabadság!

Vérrel szerzik azt a’ nemzetek;

én is benned, szép szabadság!

véghetetlen kintset tisztelek.

A’ királyi bíborokkal

fel nem váltanám;

a’ világot minden jókkal

néki áldoznám.

Add, szerelmes Laura! nékem

a’ te szívedet,

‚s ím legottan eltserélem

e’ nagy kintsemet.”

(1791)

Ugye, sejtik, ki a fél évszázaddal később élt költő? (Petőfi Sándor) És a verse? (Szabadság, szerelem)