Gyanakvó, önző, erőszakos és akár impotens is lehet, aki sokat iszik

Katasztrófák és a koronavírus-járvány idején jelentősen megnő az alkoholfogyasztás egy nemrég közzétett amerikai kutatás szerint. De már a jelen állapot is aggasztó – ez közismert, de az más kevésbé, hogy a hosszú távú alkoholfogyasztás a személyiséget is megváltoztatja. Dr. Gedeon Zoltán keszthelyi neurológus, pszichiáter, pszichoterapeuta egy tipikus alkoholista karriert mutat be ezúttal írásában.

Szabó Judit

Fotó: Shutterstock

Túlélni a reggeleket

Józsi nagyot kortyolt az orvosságból. Igen, ez hat, ez meggyógyítja őt. Az utolsó pillanatban mentette meg az életét. Józsi tudta, hogy halálos beteg, bármelyik reggel a végét jelentheti. Úgy vette észre, ha a reggelt túléli, meglesz a nap is. A többi már könnyebb.

Olyan közel, mint ma, csak egyszer került életében a halálhoz. Huszonöt éve történt a falujában, búcsúkor, mikor a ringlis lánca elszakadt. Felé repült az ülés pörögve, de nem ugrott félre, mert egy szép lány ült benne, a Mari. Látásból ismerte. Ahogy elkapta a széket – szerencse, hogy már épp lelassult a forgás –, Mari nem ütötte meg magát. Így aztán végigtáncolták az estét, ahogy a lakodalmukat, és a következő éveket is. Esténként.

Aztán a Mari már nem akart. Nem is ment. Részben, mert a Józsi durva lett, ha berúgott, részben, mert terhes lett. Józsi se fárasztotta már magát a tánccal, inkább csak a poharat pörgette a kezében. Mikor hazatántorgott, pörölt is vele a Mari. Pörölt, pedig „állította a pénzt.” Volt ház, kocsi, birtok, akkumulátoros motor a gyereknek. Mégse volt jó. Semmi se volt jó. Aztán elege lett:

– Pofád befogod! – mondta, és már röpült is a pofon. Csak úgy kézháttal, gyűrűs kézzel, hogy kiserkent a vér a Mari ajkán. – Amíg az én kenyeremet eszed, neked kuss van.

– No, de Józsi, csak a gyerek miatt... Mit lát, mire fog emlékezni?

– Mit mondtam? – azzal ruhástul, cipőjét lerúgva, rongyos zokniban, koszos lábbal elterült a nappaliban a heverőn. Böfögött. Büdös volt.

Még jó, hogy az Aranyökörben, a haveri körben megértették. Mindenki tudta, hogy az a rendes iparos, aki mindig italos. Hát Józsi az volt. Kőműves. Igaz, segédmunkásnak volt beosztva, úgy is fizették, de miért? Azért, mert néha elkésett? Na és? Volt, hogy beteget jelentett reggel, mert nem tudott felkelni. A szemét munkát persze végezze el?!

De aztán a másik és a harmadik vállalkozó se értette meg. Megjátsszák magukat. Alkoholista? Még hogy ő? Soha nem visz haza piát. Egyedül soha nem iszik. És egyébként is, aki dolgozik, annak megjár. Kemény fizikai munkát végez. A Mari meg ne jöjjön azzal, hogy nincs pénz, csak azért, mert fél éve nincs munkája. Nem azért nincs meló, mert alkoholista, mert nem az. Balesete volt. Több is. Eltört a keze, meg a térde, és kivan a dereka. Így persze, hogy nem megy. Azt a két sörre valót is sajnálja? Hova tette azt a sok lóvét, amit hazahordott, amíg kőműves volt? Elszórta rongyokra, meg rúzsra, hogy kurválkodni tudjon. Mert tudja ő, hogy honnan fúj a szél. Szeretője van, azért nem akar vele kedves lenni már egy ideje. Ha meg kényszeríti, akkor megy a hiszti. Szétveri a… ha hazaér.

Aztán ott állt a sógor a kapuban. Megtermett hentes. Megverte és elzavarta, azóta itt húzza meg magát a hegyen. Jó tömésház, nincs víz, de masszív. Villany van, be tud durrantani a vaskályhába, mi kell még? Ha átmegy a Feri papához, ás egy kicsit, meg elteríti a trágyát, mindig van egy kis noha, meg krumpli. A többi meg le van… Csak beteg ne lenne! Ha nincs ez a noha, már rég halott volna. A reggeli szédülés, remegés, izzadás, hányinger, az a heves szívverés csak halálos kór lehet. A bor. Még jó, hogy van bor! Az mentette meg az életét.

Tipikus alkoholista

Józsi története tipikus alkoholista karrier. A főszereplő relatíve jól szituált ember, kezdetben élményt keres, az eufóriáért iszik. Egy idő után azonban nem tudja ellátni a munkáját, balesetek érik, lecsúszik, majd elveszíti az állását, a jövedelmét. Ezért, és mert az alkohol miatt személyiségváltozáson megy át – indulatvezérelt, énközpontú, önző és erőszakos lesz –, elfordul tőle a család.

Erőszak, mások hibáztatása

Az alkoholbeteg gyakran családon belüli erőszakot követ el, annak ellenére, hogy józan életében még távol állt tőle az ilyesmi, mondta dr. Gedeon Zoltán. A szövődmények közé sorolható az alkoholos paranoia, mely kezdetben a tények félremagyarázásából, külső okok kereséséből, mások hibáztatásából, később nyilvánvaló téveszmékből áll. Ezért gondolja Józsi, hogy a feleségének szeretője van – a féltékenység, a megcsalatásos téveszme tipikus a krónikus alkoholbetegeknél. Valójában persze Józsit az ivászata miatt utasítja el a felesége, de előbb-utóbb erre nem is lesz szükség: az alkoholizmus szövődményeként impotencia is kialakulhat.

Dr. Gedeon Zoltán
Fotó: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

A krónikus alkoholbetegséggel nagyon gyakran együtt járó személyiségváltozás visszafordíthatatlan. Ha felhagy a beteg az ivással, akkor is megmarad, legfeljebb kicsit jobban kontrollálható. A személyiségváltozás a nőknél ugyanúgy kialakul, mint a férfiaknál.

– Ezek a leépülés ismertetőjegyei: az indulatvezérelt viselkedés, az önzés, a késleltetés hiánya a kisgyerekekre jellemző, ezek a tuladjonságok jelennek meg a krónikus alkoholbetegeknél – mondta dr. Gedeon Zoltán.

Reggelente pedig azért érzi magát Józsi halálos betegnek, mert fellép a vegetatív izgalmi tünetekkel járó megvonási tünetcsoport, amit átmenetileg a bor enyhíteni képes a véralkohol megemelésével, így a szenvedés csökken. Ha azonban egyszer nem sikerül „megmenteni az életét”, előfordul, hogy alkoholmegvonásos epilepsziás rohama lesz, vagy delírium (életveszélyes, akár hallucinációkkal járó alkoholmegvonási tünetegyüttes) jelentkezik. Ilyenkor kórházi kezelésre van szükség, ami egyébként gyakran elmarad, vagy éveket várat magára. Az alkoholbetegek jelentős része ugyanis nem látja be, hogy függő, vagy bagatellizálja a szenvedélybetegségét.