Milyen volt Baglad 50 éve?

Többek közt ezekre a megállapításokra jutottak azok a falubeliek, akik szombaton történelmi időutazáson vettek részt. Beszélgetéssel, régi fényképek nézegetésével idézték meg a múltat, de a falu ötven évvel ezelőtti térképét is igyekeztek megrajzolni, méghozzá oly’ módon, hogy a portákhoz hozzárendelték az akkor ott élő családokat.

– Az Országos Könyvtári Napok kapcsán minden évben tartottunk valamilyen rendezvényt a faluban – mondta Lóránt Beáta polgármester. – Idén is így terveztük, s amikor a történelmi időutazás témát felfedeztem az ajánlottak közt, rögtön eszembe jutott, hogy ez jó apropó lehetne egy közös beszélgetésre, múltidézésre, valamint a helyi közösség összetartásának megerősítésére is. Az én családom is bagladi, ám a szüleim annak idején elköltöztek, és csak a közelmúltban tértek vissza, így én sem a településen nőttem fel. Ezért számomra is rengeteg új információ hangzott el a beszélgetések során.

Lóránt Beáta azt is hozzátette: jelenleg alig több mint negyven fő az állandó lakosok száma, ehhez képest viszonylag sokan, közel húszan vettek részt a történelmi időutazáson. A koronavírus-járvány miatt azonban sajnálatos módon éppen az a korosztály, az idősek, nyugdíjasok maradtak távol, akik a legtöbb érdemi információt tudták volna adni. Ennek ellenére szépen kirajzolódott a község ötven évvel ezelőtti állapota.

– Valószínűleg lesznek majd olyanok, akiktől a későbbiekben is kapunk információkat, ha máshol nem, a spontán találkozások, az utcai beszélgetések során biztosan – folytatta a polgármester. – Tantalics Béla falunkról szóló helytörténeti monográfiája is sokat segített, legaláb­bis a demográfiai adatok alakulásában. Ugyanakkor szomorú látni, hogy egyre fogy a lélekszám, de leginkább az a probléma, hogy kevés a gyermek. Betelepülések azért történtek az elmúlt években, így például ma már van német és angol anyanyelvű lakónk is.