Többmilliárdos múzeumfejlesztés kezdődött Zalaegerszegen – Frissítve

Ezt Balaicz Zoltán polgármester fogalmazta meg szerdán a városházán tartott tájékoztatón, ahol a múzeum új vezetői mutatkoztak be.

Mint ismeretes, Kaján Imre nyugállományba vonult, ezt követően az intézmény vezetői posztjára kiírt pályázatra jelentkezők közül a városi közgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül dr. Kostyál László művészettörténészt nevezte ki igazgatónak szeptember elsejétől öt évre, helyettese pedig Havasi Bálint régész, aki a keszthelyi Balatoni Múzeum éléről „igazolt át”.

A polgármester utalt rá, hogy zajlik a Batthyány utcai múzeumépület teljes felújítása, ennek költségvetése 1,85 milliárd forint, mellette épül a Mindszentyneum, amely 8,3 milliárd forintba kerül, valamint a skanzen rekonstrukciója is elkezdődött. Ennek első lépésében 218 millió forintból valósulnak meg fejlesztések, és itt rövidesen további, több milliárd forint értékű beruházás kezdődik el. Ezek a fejlesztések, illetve majdan a megújuló létesítmények működtetése komoly feladat elé állítja a múzeum vezetését, amihez a város minden támogatást megad, tette hozzá.

A fenntartóhoz fűződő kapcsolatot tekintve a Göcseji Múzeum helyzete irigylésre méltó a hasonló intézményekkel összevetve; ezt a megállapítást dr. Kostyál László tette bevezetőjében. A múzeum fontos szerepet tölt be a város életében az identitás, az idetartozás érzésének megteremtésében. Mindenki őriz az életéből számára fontos emlékeket, míg a közösség múltját kirajzoló töredékeket a múzeum őrzi, mutatja be. Ezek segítenek meghatározni, mitől vagyunk zalaegerszegiek, mi köti össze az itt élőket, emelte ki.

A jövőről szólva rámutatott, sehol nem zajlik az országban hasonló volumenű múzeumfejlesztés, és ez az intézmény minden területét érinti. Régi álom valósul meg azzal, hogy a múzeum épülete megújul, hiszen ott utoljára a hetvenes években zajlott nagyobb átalakítás.

A Mindszentyneum, a múzeum leendő tagintézménye pedig a város legjelentősebb történelmi személyiségének méltó bemutatását teszi lehetővé. A falumúzeumról szólva kiemelte, alapjaiban változik meg a kiállítóhely koncepciója. A 19–20. századi Göcsej életkörülményeinek bemutatása mellett a modernizáció folyamatának első mozzanatai is megjelennek: kódisállásos épület, téglaház, az iparosítás jeleként olajipari portát is felépítenek. Emellett a göcseji falvakat a múlt század elején jellemző épületeket is bemutatják: iskola, kocsma, nemesi kúria, pákászkunyhó lesz látható.

Megoldandó feladatként szólt a sajtótájékoztatón az igazgató a múzeumi raktárbázis kialakításáról, mert a jelenlegi tárolási helyeiket hamarosan ki kell váltaniuk. Végezetül dr. Kostyál László megemlítette, hogy az intézményi megújulással együtt gondoskodni kell a generációváltásról, ugyanis az évtizedek óta együtt dolgozó munkatársaik közül többen nyugdíjba vonulnak.

Globalizálódó világunkban a modern múzeum feladata a helyi identitás, a helyi közösségek erősítése. Ezt Havasi Bálint fogalmazta meg. A múzeumi intézményeket fenn kell tartani, ezért vonzóvá kell tenni, hogy minél többen látogassanak el ide. Ebben úgy határozta meg saját feladatát, hogy megpróbál a kultúra és a turizmus között hidat képezni.

A múzeum is kulturális termék, tette hozzá, és e területen hatalmas a verseny, ezért minél szélesebb réteggel kell megismertetni helyi értékeinket, közkinccsé téve ezeket. Ezt a célt pedig a modern kommunikációs csatornákon keresztül lehet elérni. Zalaegerszeg jelmondatára – Itt megtalálod a jövőt! – utalva úgy fogalmazott, múzeumi vezetőként az a feladata, hogy az ide látogatók a város és környezete múltjával is megismerkedjenek.

Célul tűzte ki a múzeum társadalmasítását, azaz legyen nyitott a helyi közösségek számára, az itt élők érezzék magukénak az intézményt, hogy minél szélesebb kör ismerje meg kultúránkat, fogalmazott Havasi Bálint.