2020.09.16. 14:00
Az éremtervezés művészet, szabályokkal
Ötvösből lett éremművész, és még forgalmi pénzeket is tervezett a fővárosban élő Csóka Zsuzsa, aki érdeklődőként ellátogatott a hétvégi keszthelyi börzére is. Azt mondja, a „gyűjtők fertőzték meg”.
Csóka Zsuzsát a kíváncsiság, a szakmai érdeklődés viszi a börzékre, és mindig sok kincset talál Fotó: Péter B. Árpád
Csóka Zsuzsa az iparművészeti főiskolán végzett ötvösként, később bekerült az Állami Pénzverde műtermébe, s igazából akkor kezdett a tervezés iránt érdeklődni. Amikor pedig a ’90-es évek elején megújították a Magyarországon forgalomban lévő pénzérméket, a művészzsűri a negyedik díjjal jutalmazta a pályázatra küldött, gipszbe öntött alkotásait, amiket később a nagyközönség is megismerhetett, hiszen kiállították azokat.
Csóka Zsuzsa életében ez fordulópontot jelentett, azóta nem ötvösként ténykedik, hanem érmeket tervez, és amikor dolgozni kezdett a Magyar Éremgyűjtők Egyesületénél (MÉE), elvégezte a numizmatikai becsüs tanfolyamot is. Azt mondja, börzékre, rendezvényekre a kíváncsiság és a szakmai érdeklődés hozza, hiszen sok értékes, érdekes darabbal találkozik. Így volt ez Keszthelyen is. Úgy fogalmaz, „megfertőzték a gyűjtők”, akik számos területen jártasak, hiszen hobbijuk révén a történelemtől a művészetig sok mindenhez kell érteniük. Ő maga azonban nem gyűjt, alkotásait viszont sokan annál inkább, mint kiderült, Farkas István, az MÉE kanizsai és keszthelyi csoportjának titkára is.
Fotó: Péter B. Árpád
A művész korábban inkább öntött, mostanság viszont főként vert érmeket készít, ami összetett folyamat.
– A tervezési szakaszban – magyarázza lapunk kérdésére – anyagot kell gyűjteni, amit segít a megrendelő, vagy szempontokat ad. Több változat születik, és végül az elfogadott rajz alapján készül a gipsz. Természetesen a megrendelő elvárásán túl létezik egy belső művészi igény is, és a kettő kompromisszuma vezet a végeredményhez, az éremhez.
Csóka Zsuzsa néhány kulisszatitkot is elárul erről a világról. Például azt, hogy a vert érem esetében körülbelül 3-4-szeres nagyításban készül a gipsz, és vannak szabályok, így az is, hogy az úgynevezett alapsíkot nagyon pontosan be kell tartani annak érdekében, hogy verni lehessen. Az öntött formánál egy az egyben készül a gipsz, ott pedig arra kell ügyelni már a tervezésnél, hogy olyan minta szülessen, amelynél nem szakad be az öntőhomok, hogy a mesterek tudjanak vele dolgozni.
– …és mindkét típusra igaz – folytatja a művész –, hogy látni kell előre a végeredményt. Az érem végső formájában ugyanis kicsit mást mutat, mint a gipszen.
