Népi minták mai mindennapi viseleten

Nemrégiben, ahogy lapunk is beszámolt róla, a Gébárti Kézművesek Házában találkoztak az Újragondolt Hetés című viseletmegújító projekt résztvevői.

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület által szervezett alkotótábor már a negyedik csoporttalálkozó volt a szóban forgó népművészeti programsorban, tudtuk meg Skrabut Évától, az egyesület elnökétől.

– A 25 különböző műfajban dolgozó mester együtt gondolkodása és közös munkája ez a projekt. A célkitűzésünk alapvetően az, hogy a hetési textilkultúra és viselet megismerése és kellő tanulmányozása után, mai modern, akár ünnepnapokon, akár a hétköznapokban is hordható öltözeteket készítsünk fiataloknak, középko­rúaknak. Ami ebben az ügyben itt zajlik, az valójában egy különleges öltözetfeldolgozó projekt, ami tavaly április óta kínál tanulási, konzultációs lehetőséget a mestereknek – tájékoztatott Skrabut Éva.

Mint ottjártunkkor kiderült, az öt munkacsoport tagjai az elmúlt hét végére félkész és már teljesen elkészült öltözetekkel, kiegészítőkkel érkeztek Gébártra. Izgalmas volt bepillantani egyebek között pél­dául a cipőkészítők munkájába.

A háromfős „cipőszekció” – Senyei Gyuláné és Szilágyi Irén cipőtervező, valamint Tanka Tamás csizmadia – a rajzasztalon történő tervezéstől a kész cipő díszítéséig minden munkafolyamatban egyeztetnek egymással.

A hölgyek mindketten a szombathelyi cipőgyár tervezői voltak korábban.

– Most éppen látható, hogy egy elegánsabb fazonú és egy jóval kényelmesebb, rusztikusabb fazonú cipő van terítéken – mutatta a már elkészült darabokat Senyei Gyuláné. – Mindkét változatnak autentikusan és kényelmesen alacsony a sarka, és a legnagyobb értékük, hogy kézi varrással készülnek. A különböző cipőket természetesen a hozzájuk illő stílusú, alkalmi viseletben passzoló ruhákhoz tervezzük. Ezekre a cipőkre most a híres és közismert hetési rózsa motívum gyöngyös és hímzett formája került.

Az alkotótáborban részt vevő csoport tagjai mindannyian hangsúlyozták azt a tényt, hogy minden egyes cipőt kézzel készítenek, méghozzá kizárólag természetes anyagokból.

– A cipőkészítés következő fázisa, hogy a speciális anyagot rászögeljük a kaptafára és körbevágjuk. A felső részbe beleszabjuk a merevítőanyagokat, amit el kell dolgozni az áttörés miatt. Ezután állni hagyjuk egy napig, majd utána jönnek a befejező műveletek, a rámázás, talpalás, a különböző csiszolások – mondta Tanka Tamás csizmadia, aki a Veszprém megyei Bazsi községből érkezett az alkotótáborba.

A tábor szakmai vezetői feladatait Molnárné Riskó Erzsébet, a keszthelyi népi iparművész, babakészítő mester vállalta magára, aki lapunknak elmondta, hogy a már-már majdnem elfeledett viseletet szeretnék mai használatra átalakítani, hiszen meggyőződésünk, hogy a hajdani motívumok ma is eleven díszítői lehetnek a modern ruháknak. Ehhez használták fő elemként a már említett jellegzetes hetési rózsát, valamint a parasztráncolást és a fehér-piros-fekete színt. (…) Az anyaghasználat követi elődeinkét, így műanyagot, szintetikus termékeket egyáltalán nem alkalmaznak a legkülönfélébb blúzoknál, kabátoknál, nadrágnál, vagy használati kiegészítőknél.

A projekt során elkészülő öltözeteket, kiegészítőket, cipőket, táskákat, ékszereket az alkotócsoportok hamarosan benyújtják az országos népművészeti pályázatra és kiállításra.

Szeptember 17-én a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központban rendezik e pályázat régiós válogatását, majd október 3-án a VII. Élő Népművészet Kiállításon láthatja a tárlatra válogatott ruhadarabokat és kiegészítőket a nagyközönség. Az Országos Népművészeti Kiállítást pedig a jövő év tavaszán tervezik megtartani a fővárosban.

A Zalai Népművészeti Egyesület távlati tervei között szerepel, hogy az elkészült, közel 25-féle öltözetet prototípusokkal szeretnék majd országos divatbemutatókon is a közönség elé tárni, ezzel is építve a történelmi Hetés mintakincsének brandjét.

A MÉRETES SZABÓSÁG MESTERE

A gébárti alkotótáborban előadást tartott Stumpf Imre viseletkészítő, aki szakmai munkája során rendszeresen dolgozik hagyományos népi motívumokkal. Hosszú évek óta a minőségi ruhakészítés és a kihalófélben lévő méretesszabó-mesterség elkötelezett harcosa. Stumof Imre a női ruhák mestere, ruhatervei és egyedi készítésű modelljei a kifinomult, nőies elegancia híveinek a kedvencei.

Egy másik szabómesterrel közösen hívták életre a Soutache márkanevet, amely egy olyan, zsinóros elemeket tartalmazó, ugyanakkor a mai modern nő és férfi ruhatárába egyaránt szépen illeszkedő kollekció, ami egyedülálló a világon. A viseletkészítő a tábor résztvevőinek arról beszélt, hogy a magyar motívumkincs miként vihető be a hétköznapi öltözködésünkbe.