Zalaháshágy történelmi hagyatékaival, s új kezdeményezésekkel nyit a világra

Élhető, kedves település, gyönyörű környezetben

Amikor hazamentünk Pestre, s elmondtuk, hogy merre jártunk, kiderült, hogy a párom nagymamája a szomszédos Velencén született. Azonnal eldőlt, hogy megvesszük a Lajostanyát. Régóta itt vagyunk és vendégfogadásból próbálunk megélni – mondja Szádovszki Ágnes, aki találkozásunkkor nagy munkában van, egy apartman részt alakít ki az épületben. Kik keresik a zalaháshágyi Lajostanyát? Erről azután, hogy Horváth Gyula polgármesterrel és elődjével, Büki Józseffel bemutatjuk a községet, ahova a „Mert az Ön faluja is rajta van térképen!” turisztikai sorozatunk koronavírus járvány utáni folytatásában jutottunk el.

- Tizenhárom évig voltam polgármester, s ez alatt sok minden történt a faluban, ami egy élhető, kedves település, gyönyörű környezetben. Itt az emberek segítik egymást, az asszonyok átadnak egymásnak virágpalántákat, hogy minden kert szép legyen, s szeretjük a vendégeket. Most sokan beszélnek arról, hogy a járvány után más lesz az élet, ne utazzunk például külföldre, hanem fedezzük fel az országunkat. Eszembe jut egy elhunyt barátom mondása: az emberek mindenfelé mennek világba, itthon meg azt sem tudják hova fészkel a veréb. Zalaháshágyon sok rendezvény van, amelyeken szívesen vesznek részt a helyiek, s ezek zömét évek óta a Gyula szervezi, aki most a falut is irányítja – mondja Büki József volt polgármester.

Villaháshágy néven említették először

Zalaháshágy a megye szélén, az őrség és Zalalövő szomszédságában, Zalacséb és Vaspör között található, az észak-nyugati szomszédja Szőce pedig már Vas megyei település. Történelmi falu, nevét először I. Károly uralkodása idején, 1328-ban említették, ekkor Villaháshágy néven került be az iratokba. Más adatokból tudják, hogy az Árpád-korban,1248-ban már központi hely volt, legrégibb nevezetességük a 12. századi, Szentháromság titulusú templomuk, illetve abban, egy honfoglalás utáni időkből származó, sárkányos-állatfigurás félköríves timpanon kő, mely egykor a déli kaput díszíthette.

Rómer Flóris a magyar épített örökség kutatója, az 1860-as évek elején járt a zalai tájakon. A Vasárnapi Újság 1863. évfolyamában „Archeológiai levél Zala megyéből” címmel készített úti beszámolót, amelyben ismertette a háshágyi plébániatemplomot is, és leírta az épület falában elhelyezett domborművet. 1975 nyarán, a templom részleges tatarozásakor ellátogatott Zalaháshágyra Entz Géza művészettörténész-professzor is, megszemlélte a becses faragványt. Elhatározták, hogy kiemelik a falból, s áthelyezik egy jobban látható helyre, ám a műemléképület helyreállítására végül nem jutott elég pénz. Horváth Gyula megemlíti, bár voltak rá törekvések, ez azóta sem sikerült. A sárkányos-állatfigurás félköríves ábrázolásból nagyon kevés, talán ha kettő van Európában, de Eurázsia keleti tájain sokfelé megtalálhatók, Mongóliáig, Kínáig és Japánig, sőt ismert a két sárkány figurája a viking művészetben is.

A Hásságyiak vára

A templom mellett szemlélődve próbáljuk elképzelni, merre húzódhatott a falu vára, ami Zala megye egyik tekintélyes családjáé, a Hásságyiaké volt. A múlt században, a templomtól keletre, a házak udvarán a háshágyi vár árkai még felismerhetők voltak, s Nováki Gyula – akit a magyar „földvár” kutatás atyjának tartanak – 1956-ban fel is mérte az egykori létesítményt. A zalai várakat kutató dr. Vándor László szerint 1980 táján a területet szinte a felismerhetetlenségig feltöltötték, elegyengették. A szakember most azt mondja: „Megerődített udvarháza volt ez a Hásságyi családnak. Valószínűleg akkor pusztult el, amikor Nádasdy Ferenc 1539-ben elpusztította Hásságyott, amiért Hásságyi Gábor kirabolta Egervárt. A falu a Hásságyiak tulajdonában maradt, ők azonban elköltöztek a veszélyes szomszédságból.”

- Van még egy történelmi emlékünk, a Sibrik kápolna, ami most egy mező közepén áll, mert a majort, a család itteni gazdasági központját már rég elbontották körülötte. A kápolnához vezető utat szeretnénk felújítani, ehhez a Magyar falu program kertében, az orvosi rendelő felújításával együtt adtunk be pályázatot – említi Horváth Gyula. A történelmi Sibrik család egy másik zalai vonatkozása: Deák Ferenc édesanyja is Sibrik lány volt, Erzsébet a haza bölcs születésekor hunyt el.

Sáfránynapok, gyógynövénykert

A templom melletti portán Busa Csabáék élnek, akik sáfrány termesztéssel is foglalkoznak. A drága fűszernövény, melynek grammja úgy háromezer forintnál kezdődik, ősszel nyílik, s csodálatossá varázsolja a kertjüket, ami sokakat vonzz.

- Tavaly rendeztük meg az első Sáfránynapokat, amelyre a Dunántúl sok részéről jöttek látogatók. Elültettünk legalább 180 ezer sáfrányhagymát, a növény virágait használjuk fel, különböző terméket készítünk, például teákat, olajakat – árulja el Busa Csaba.

Zalaháshágyon telepedett le, s fogott gyógynövénytermesztésbe dr Mikulásik Endre gyógyszerész, aki a Szegedi Tudományegyetemen óraadó tanárként ipari gyógyszer-technológiát tanít. Szép fekvése és a nagy terület miatt döntött a jelenlegi lakóhelye mellett.

-A gyógynövénykertemben 100 feletti faj él, s ezek elsősorban oktatási célt szolgálnak. Kísérleti jelleggel körömvirágot termeltetek a faluban nagyobb területen, ezt a későbbiekben szeretnénk a manufaktúránkban felhasználni. Gyógynövény szakkört is szervezek, amely iránt nagy az érdeklődés, a jelentkezők száma többszörösen meghaladja a lehetőségeket. A járvány helyzet miatt a szakkört júniustól folytatjuk – vázolja a közeljövő lehetőségeit Mikulásik Endre.

Bejárjuk a falu határát, szélben hullámzó árpa és búzatáblák mentén haladunk, amelyek egyre jobban bekúsznak a zártkertekbe is, felváltják az elhagyott szőlőterületeket, melyeket, ha nem kerítnek be, tönkreteszik a vadak. Ettől függetlenül a Pityer-hegyen helyileg védendővé nyilvánítottak két boronapincét is. Megmutatják a nagy tölgyfát, amivel Az év fája versenyre szeretnének nevezni. Horváth Gyula a község szebbé tételéről elmondja:

- Most kezdődik két pályázatnyertes munka is faluban, parkolót építünk a községháza mellé, s közösségi teret a sportpályánál. Ami nagyon hiányzik, az a szennyvíz hálózat. Ennek tervei már megvannak, egyelőre türelmesen várjuk az erre való pályázati kiírást. Nyertes, 25 millió forint értékű pályázatunk a kultúrházzal közös önkormányzati hivatal és könyvtár energetikai felújítása, ami remélhetőleg a közlejövőben megvalósul. A helyi turizmus egyik formája a focicsapatunk kiváló szereplése. A szomszédvárak összecsapásán valóságos tömeg van a pálya körül, még buszokkal is érkeznek a szurkolók. Érint bennünk a Szent Márton túraútvonal, amely a közeli, zarándokturizmust nagyban vonzó Pusztacsatár után, a Bakos-hegyünknél lép be hozzánk. Elmondhatom, hogy vendégek fogadására jelenleg is folyik magánberuházás a faluban.

És, hogy kik jönnek a vidékre? A Lajostanya háziasszonya a következőket mondja:

- A vendégeket a családunk asztalához ülhetjük, s azt esznek, amit mi. Azoknak ér kincset az itteni üdülés, akik el szeretnének vonulni a nyüzsgő élet elől, s zömmel ilyenek is keresnek bennünket. Azok, akiket felüdít az erdő, a gombaszedés, akik csak nézik a gyönyörű tájat, kerékpároznak a vidéken, s fürödnek a közeli tavakban. Akik leülnek a kemence elé, várják a sülő kenyeret, elkortyolnak egy pohár jó bort a csillagos estéken…