Fészek a vesszőkosárban – Az erdei fülesbagoly jól viseli az embert és segít is neki

– Nehéz megmondani, a vadon élő állatok mit miért tesznek, de talán a Zala-völgy viszonylagos rágcsálóbősége, illetve a Szepetken a 90-es évek fásítása során telepített és mára szépen megnőtt örökzöldek is szempontok lehettek – mondta Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) zalai titkára, aki a gyűrűzést saját portáján végezte.

A madarász egy vesszőből font és magas hársfára telepített kosárral is előmozdította a bagolyfészekalj létrejöttét, és erre biztat mindenkit. A bagoly ugyanis jól tűri az ember közelségét, és igen hasznos társ, rengeteg kártékony rágcsálót pusztít a környezetében.

– Egy sekély faláda is megfelelő lehet fészekrakásra, a lényeg, hogy elég magasra és sűrű lombok közé helyezzük, hogy a család a nappali madarak zaklatásától védve legyen – mondta Darázsi Zsolt.

A pókaszepetki fészekben egyébként összesen négy fió­ka kelt ki a közelmúltban, kettő azonban ezek közül elpusztult. A házigazda kiemelte még: az erdei füles szülők sokáig gondoskodnak utódaikról, ezért aki fiókát lát, ne akarja mindenáron megmenteni, az öreg madarak minden bizonnyal figyelnek rá.