Dömötör Csaba: Újra növekedés jöhet a gazdaságban

Mint mondta, most, hogy hazánk eredményesen lezárta a járvány elleni védekezés első szakaszát, és mivel várható egy második hullám, érdemes megnézni, melyek a leginkább elfogadott intézkedések, hiszen azok a leghatékonyabbak, amelyeknek magas a társadalmi támogatottsága. Erről világos képet adhat a napokban indult Nemzeti Konzultáció.

– Vannak a járvány elleni küzdelemnek gazdasági vonatkozásai is – folytatta a gondolatot Dömötör Csaba –, például a védőfelszerelések beszerzése, a hazai gyártókapacitások megerősítése, a közös teherviselés kérdése és a munkahelyvédő programok meghosszabbítása, ha azzal a magyarok egyetértenek.

– A járványhoz kapcsolódó egészségügyi és gazdasági kérdések mellett ismét feltűnik a migráció ügye, amely az elmúlt hónapokban nem volt fókuszban. Most megint jönnek, kopogtatnak?

– Miközben a járvány uralta a politikai közbeszédet, azért a migrációt tekintve is zajlottak az események. Számunkra kedvezőtlen döntés született a tranzitzónával kapcsolatban, a betelepítési kvóta is időről időre felkerül a napirendre, hiába próbálják ezt tagadni a nyilvánosságban, ezért itt változatlanul kiállásra lesz szükség. Az a kérdés, mi lenne a következménye annak, ha feladnánk az eddigi álláspontunkat. Ez érinti a jövőnket, ezért szeretnénk, ha minél többen elmondanák erről is a véleményüket.

– Stratégiai kérdés az is, eladósítsuk-e a következő generációkat, hiszen az EU hitelfelvételre készül, amit amolyan örök ígérvényként az összes európai országnak, polgárnak törleszteni kellene majd, beláthatatlan ideig. Szükség van erre az európai segélycsomagra, és esetleg lehet-e ezt más módon finanszírozni?

– Európai uniós közreműködésre, támogatásra szükség van, jó, hogy ez a felismerés megszületett Brüsszelben. Most arról folyik a párbeszéd, ennek milyen formáit fogadják el. Az a kérdés: a pénzügyi csomagnak mekkora része legyen közvetlen, vissza nem térítendő támogatás, illetve hitel. Utóbbival kapcsolatban mi alkatilag óvatosak vagyunk, mert megtapasztaltuk még a 2010 előtti időkben, hogy milyen egyre nagyobb pénzügyi függésben élni. A kölcsönök között akad egy különösen veszélyes fajta, az örök kötvény, amelynek lényege az, hogy első ránézésre kedvező kamatokért cserébe végeláthatatlan ideig kellene törleszteni, generációkon átívelően. Mi idegenkedünk olyan megoldásoktól, amelyek az utánunk következő generációkat eladósítanák. Nem ezt az utat választanánk, de a konzultáció kiváló lehetőség arra, hogy kikérjük a magyarok álláspontját.

– Semjén Zsolt mondta Csurgón Trianon kapcsán, hogy a magyar történelem egyik fontos tanúsága az, ha a belső ellenségeinket féken tudjuk tartani, akkor a külső ellenségeinkkel már nem lehet probléma. Mintha most is körvonalazódna hasonló helyzet…

– Ha összességében nézem az ellenzék elmúlt hónapokban folytatott politikáját, az számomra nagy csalódás. Azt gondoltam, persze vannak napi politikai vitáink, de amikor nagy a baj, képesek az összefogásra. Ezzel szemben a járvány elleni küzdelem elejétől fogva kiiratkoztak az együttműködésből, például azzal, hogy nem szavazták meg a szükséges intézkedéseket, folyamatosan támadták az egészségügyi vezetőket, s ha ez nem lett volna elég, akkor álhíreket terjesztettek, gondoljunk csak az elhíresült mentős álvideóra. Aztán persze a hazugságvár gyorsabban összedőlt, mint bármelyik Columbo-epizódban. Egy biztos, a következő hetekben-hónapokban is lesz arra lehetősége az ellenzéknek, hogy részt vegyen a válságkezelésben, és például támogassa a gazdasági intézkedéseket, ám az látszik, ők már inkább a hatalmi célokat tartják szem előtt, és a 2022-es választásra készülnek, ettől függetlenül a kormány a munkára koncentrál, mert abból van elég.

– A kabinet a minap megszüntette a veszélyhelyzetet. Azok, akik a rendkívüli jogrend kapcsán diktatúrával, korlátlan ideig tartó teljhatalommal riogatták a hazai és nemzetközi közvéleményt, bocsánatot kértek már? Önök menet közben ugyanis ezt kérték a támadások elindítóitól, ha kiderül, ismét hazudtak.

– Nem tudok tömeges bocsánatkérésekről, ami önmagában is arra enged következtetni: a Magyarország elleni nemzetközi támadások nem a tényekről szólnak, sokkal inkább ideológiai nyomásgyakorlásról. Nem ez az első alkalom, hogy azt látjuk, a valóság nem érdekli a kritizálókat, s ami különösen fájó: nagyon sok álhírkampány mögött az ellenzéket látjuk felsejleni. Például turnéztak azzal, hogy nem jut az orvosoknak védőfelszerelés, amit végül egy érintett kórház vezetője cáfolt meg. Szerintem ilyesmi nem fér bele a tisztességes belpolitikai viták kategóriájába.

– A konzultáció augusztus közepéig tart. Lehet-e önmagán túlmutató, általános politikai üzenete annak például, hogy mennyien küldik vissza, s hogyan oszlanak meg a válaszok?

– Lehet persze a részvételi aránynak üzenete, de máshonnan közelítenék. Az elmúlt hónapokban, függetlenül az ellenzék hozzáállásától, létrejött egy régen látott összefogás Magyarországon. A kérdés az, ez kitart-e majd a következő években. Jó lenne, ha így alakulna, és a konzultáció jó lehetőség arra, hogy ezt az összefogást tartósan megerősítse. A konkrét válaszokon túl ebben is van jelentősége.

– S ez akár összefügghet azzal is, hogy Magyarország mennyi idő alatt áll talpra. Sokak szerint, ha a turizmus és az autógyártás, a két húzóágazat beindul, akkor van esély, hogy ez már 2021-ben megtörténjen.

– A jövő évi költségvetési előterjesztésben ismét jelentős növekedéssel számolunk. Azt, hogy 2020 mit hoz, még nem tudjuk, mert az áprilisi és a májusi számok kedvezőtlenebbek, mint eddig voltak, de azzal, hogy újranyitjuk az életet, több bajba jutott szektor is levegőhöz jut, így például a vendéglátás és a turizmus, s ennek már látszanak a jelei például a Balaton környékén. Minden reményünk megvan arra, hogy jövőre újra ereje teljében legyen a magyar gazdaság. Sokat számít, hogy jó alapokról indulunk, sokkal önállóbb a gazdaságunk, alacsonyabb az államadósságunk, s a járvány előtt 3,3 százalék körül volt a munkanélküliség. A mostani válság úgy kapta oldalba az országot, hogy jóval erősebben áll a saját lábán, mint 2008-ban. Akkor rögtön 7 százalékos lett a gazdasági csökkenés és 12 százalékra nőtt a munkanélküliség, az IMF-hitelről és az egekbe kúszó adósságról már nem is beszélve. Most nem kell ezt az utat választanunk: sokak munkájának eredményeként válogathatunk, milyen támogatásokkal segítsük a vállalkozásokat, illetve a családokat.