Újjáépült Zrínyi-Újvár kútja, mely egyszer a Zrínyiek előtti tisztelgés zarándokhelyévé válhat

Az erődítményt a költő és hadvezér, horvát bán Zrínyi Miklós építtette az 1660-as évek elején a Belezna és Őrtilos közötti Kakonyai-dombon, Magyar- és Horvátország határán, a Kanizsa-patak és a Mura összefolyásánál. A vár azért létesült, hogy védelmet biztosítson a bán horvátországi birtokainak és a déli, osztrák tartományoknak a törökkel szemben. A fejlesztés azonban ellentétes volt a korábban megkötött békeszerződések előírásaival, ezért a Habsburgok sem nézték jó szemmel. A törökök 1664 júniusában kezdték ostromolni a várat, mely a hónap végén elesett – az ostromnak 1266 védő esett áldozatul, köztük a vár kapitánya, Horváth András is. A nagyvezír július 7-én felrobbantatta az erődítményt, amely ezzel eltűnt a föld színéről.

Zrínyi-Újvár vélelmezett helyét dr. Vándor László régész, volt megyei múzeumigazgató publikálta először, de tárgyi leletek sokáig nem támasztották alá nézetét. Feltételezését a volt Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem) oktatóiból és honvédtiszt növendékeiből álló csapat erősítette meg speciális módszereket alkalmazva. Ezt követően indult meg a régészeti feltárás, melyből oroszlánrészt vállaltak a Somogy megyei régészek (hiszen közigazgatási szempontból a terület hozzájuk tartozik), köztük Költő László. Sikerült behatárolniuk, 2017-ben pedig feltárniuk az egykori erődítmény kútját, melybe dr. Vándor László szerint a törökök egykor a várvédők tetemeit dobták.

De a történet itt nem ért véget: korabeli dokumentumok alapján rekonstruálták is a kutat, a munkálatok már a befejezéshez közelítenek.

- Az volt a szándékunk a kút feltárása óta, hogy bemutatjuk azt a nagyközönségnek, ünnepélyes avatást is terveztünk május elejére, Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából, de ez a koronavírus-helyzet miatt elmarad – tudatta dr. Vándor László. – Azért is sajnáljuk, mert tudtommal ez az egyetlen, a Zrínyi-emlékév jegyében megvalósult beruházás. A munkálatokra az Emberi Erőforrás Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap (melyekhez a kaposvári Rippl-Rónai múzeum nyújtott be pályázatot) támogatásával került sor. Segített a támogatás elnyerésében Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő. A környékbeli települések, valamint Nagykanizsa, illetve Zalaegerszeg polgármesterei szintén pénzeszközökkel járultak hozzá a rekonstrukcióhoz, a tervező ingyen dolgozott, a Zalaerdő Zrt. pedig a beruházáshoz szükséges tölgy faanyagot biztosította.

A 16 méter mély kút alsó hat méterén meghagyták az eredeti, tölgyfa bélést, mely betonfedést kapott. Erre nemcsak az állagmegóvás érdekében volt szükség, de a kútra kerülő felépítmény stabilitása miatt is. A 6. métertől teljes rekonstrukcióval építették újjá a kútszerkezetet felfelé, majd a kialakuló kútforma fölé védőtetőt ácsoltak. Ez a korabeli leírásoknak megfelelő fazsindelyes kupolafedést jelent.

A kútban 6 ember részleges maradványait találták meg, illetve rengeteg ruhafoszlányt. Dr. Vándor László szerint egyértelmű, hogy a kútba kerültek a védők tetemei, melyeket azonban a török elvonultával a környékbeliek kiemeltek. A tervek szerint a Zrínyi-Újvár ásatási munkálatai során előkerült leletekből kiállítást is rendeznek majd, mellyel először Nagykanizsán találkozhat a közönség.