Nehéz helyzetbe került a fogászati szektor

– A probléma összetett – fogalmazott a szakember. – A fertőzésveszély szempontjából kritikus területről beszélünk, igaz ez az ellátást végző egészségügyi személyzetre és a páciensekre is. A mai napig megoszlanak a vélemények a maszkhordás, illetve nem hordás kérdésében még az orvostársadalmon belül is. Az viszont könnyen belátható, hogy a páciens maszkviselete problémába ütközik, ha mindeközben fogászati beavatkozást szeretnének végezni a szájában.

Dr. Radánovics-Nagy Dániel hozzátette: a helyzetet tovább nehezíti a tény, hogy a fogak fúrásához és csiszolásához használt forgóeszközök olyan levegő-víz permetet, vagyis aeroszolt képeznek, amely potenciálisan tele lehet vírusrészecskékkel. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ez a bizonyos aeroszol még órákkal később is keringhet a kezelőhelyiség légterében, érthető, miért tiltották be március 17-i hatállyal az összes halasztható – tehát nem sürgősségi – fogászati beavatkozást. Hozzátéve, hogy a sürgősségi esetek ellátása is csak akkor végezhető el relatív alacsony kockázattal, ha az orvos és asszisztense a lehető legjobb védőeszközökkel rendelkezik. Láthatjuk a tragikus olasz példát, ahol a felelőtlen lakossági magatartás mellett az egészségügyi személyzet nagyarányú fertőzöttsége és továbbfertőzése is hozzájárult a gyászos szám­adatokhoz.

– A kialakult helyzetet sok aspektusból vizsgálhatjuk – folytatta a fogorvos. – A kényszerpihenő nemcsak a fogorvosokat érinti, hanem a fogászati csapat összes tagját, az asszisztenseket, a dentálhigiénikusokat és persze a munka nélkül maradt fogtechnikusokat is. A legnagyobb vesztesek azonban mégiscsak a fájós fogú páciensek, akik egyre nehezebben jutnak hozzá a szakellátáshoz, függetlenül attól, hogy magán- vagy állami szektorról beszélünk. Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Fog- és Szájbetegségek Tagozata által ajánlott eljárásrend minden megyében a hatóságilag kijelölt, állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő központi rendelőkben oldaná meg az akut fogászati gonddal jelentkező páciensek ellátását. Akárhogy is lesz, annyi már prognosztizálható, hogy sok olyan fog áldozatul esik a járvány szülte állapotoknak és kerül eltávolításra, amelyet normál esetben egyébként meg lehetett volna menteni. Emellett továbbra is fejtörést okoz a már megkezdett kezelések bizonytalan ideig történő elhúzódásából adódó problémák, esetleges egészségkárosodások menedzselése. Gondolhatunk akár fogpótlásokra váró páciensekre vagy fogszabályozás alatt állókra. Ráadásul utóbbi művelet szintén rendszeres kontrollt igényelne a kívánt cél elérése érdekében.

Azzal is tisztában vannak a szakemberek, hogy ha egy fog úgy igazán elkezd fájni, azt nehéz félvállról venni. Éppen ezért, addig is, amíg a fogászati kezelések újra zöld utat kapnak, még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, különös tekintettel a helyes szájhigiénére, fogápolásra.