Zalacséb és Zalaháshágy önkormányzata kivált Zalalövő közös hivatalából

Emellett Zalalövőn személyi változások is történtek, amelyek sorában talán a legfontosabb, hogy az eddigi jegyző, Vigh-Tardi Valéria január 1-jével távozott a hivatal éléről. A történtek hátterét az érintett önkormányzatok vezetőinek megkérdezésével igyekeztünk kideríteni.

Zalalövő 2019 októberében megválasztott polgármestere, Gyarmati Antal rögtön a beszélgetésünk elején megjegyzi: tudomása szerint a Zalacséb és Zalaháshágy kiválásáról szóló döntés nem új keletű, illetve annak régebbre visszavezethető okai vannak. A jelenlegi városvezetés ezt a helyzetet gyakorlatilag megörökölte. A zalalövői hivatal működése ugyanakkor egy percig sem került veszélybe, hiszen a vonatkozó jogszabályok alapján a város akár egyedül is fenntarthatná azt. A három együtt maradó település, Zalalövő, Keménfa és Csöde lakosságszáma ugyanis meghaladja a háromezer főt, ebből Zalalövőé 2900 fő körül van, miközben a közös önkormányzati hivatal alakításának alapfeltétele mindössze kétezer főnyi összlakosságszám (vagy minimum hét település együttműködése).

– Az októberi helyhatósági választásokat követően rögtön felkértem egy egyeztető megbeszélésre a társönkormányzatok polgármestereit – mondta Gyarmati Antal. – Zalacséb és Zalaháshágy részéről már akkor úgy nyilatkoztak, hogy a múltbéli tapasztalatok miatt a jövőben másként képzelik el a működést. Azt mondták, az alapvető problémát a finanszírozás kérdése jelentette részükről, de voltak személyi okok is. Mindezzel együtt barátságban váltunk el, s egyéb ügyekben továbbra is együttműködünk.

Kérdésünkre mindezt Erdei Csaba zalacsébi és Horváth Gyula zalaháshágyi polgármester is megerősítette. Előbbi úgy fogalmazott: már a 2014-től 2019-ig tartó önkormányzati ciklus során is téma volt a különválás lehetősége, de náluk prioritásként nem az anyagiak szerepeltek, hanem az, hogy a zalacsébi lakosok helyben, a zalacsébi kirendeltségen intézhessék ügyeiket. Az elmúlt években ugyanis gyakran előfordult, hogy a zalacsébieknek, de a zalaháshágyiaknak is el kellett menniük Zalalövőre olyan ügyintézés miatt, amely kis odafigyeléssel helyben is megoldható lett volna.

A zalaszentgyörgyi hivataltól ígéretet kaptak arra, hogy e tekintetben sokkal rugalmasabbak lesznek. A zalacsébi kirendeltségnek három ügyintézője van, egy adó- és egy pénzügyes, valamint egy közigazgatással foglalkozó személy, akik gyakorlatilag minden ügyet helyben el tudnak intézni. Ezenfelül abban is megállapodtak, hogy az említett ügyintézők a hét három délelőttjén, hétfőn, szerdán és pénteken Zalaháshágyon fogadják az ottani ügyfeleket, így nekik sem kell utazniuk hivatali ügyeik intézése miatt. Erdei Csaba végül azt is megjegyzi, még abban is sikerült megállapodni, hogy a zalaszentgyörgyi jegyző, Takácsné dr. Simán Zsuzsanna hetente egy délelőtt ugyancsak a zalacsébi kirendeltségen tartózkodik.

– A második célkitűzésként azt jelöltük meg, hogy velünk körülbelül azonos nagyságrendű településekkel állapodjunk meg – folytatta az 501 lakosú Zalacséb polgármestere. – Ez ugyancsak teljesült, hiszen most Zalaszentgyörgy, Döbréte, Zalaboldogfa, Kávás, Zalaháshágy és Zalacséb tartozik egy hivatalhoz. Természetesen a financiális kérdések is szóba kerültek, abban állapodtunk meg, hogy a zalacsébi kirendeltség működési költségeit Zalacséb és Zalaháshágy biztosítja, ahhoz a másik négy településnek nem kell hozzájárulnia.

– Ezzel együtt is jóval kisebb lesz az önkormányzatok terhe, mint eddig volt – mutat rá Horváth Gyula, Zalaháshágy polgármestere, aki szintén „megörökölte a döntést”, hiszen őt is tavaly októberben választották meg településvezetőnek, miután elődje, Büki József úgy döntött, többé nem méreti meg magát.

– Mi évente 1,2 millió forintot tudunk ezzel a váltással megtakarítani, ami Zalaháshágy költségvetése szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható összeg – mondta Horváth Gyula.

Gyarmati Antal szerint is magasak voltak a zalalövői hivatal működési költségei a korábbi ciklusok során. Ezt egyebek mellett azzal magyarázza, hogy rengeteg testületi és bizottsági ülést tartottak, azok előterjesztéseinek és jegyzőkönyveinek készítése pedig alaposan lekötötte az apparátus erejét, így magas volt a létszámigény. Ez most megszűnik, hiszen a zalalövői hivatalnál maradó két kisközségnek, Keménfának és Csödének nincs önálló kirendeltsége, illetve ezekben a falvakban nem működnek bizottságok sem.

– Éppen ezért tőlük az állami normatíva átadásán felül nem is kérünk pluszhozzájárulást a hivatal fenntartásához – magyarázta Gyarmati Antal. – Pontos számokat egyelőre nem tudok mondani, mert még nincs elfogadott költségvetésünk, de azt nyugodt szívvel állíthatom: finanszírozható lesz a hivatal működése. Az apparátus létszáma a szétválást követően ugyanis lecsökkent. A jogszabály szerint 16,25 fő az előírt minimumlétszám, mi arra törekszünk, hogy 17 fővel lássuk el a feladatokat. Jelenleg még fölötte vagyunk, de van egy kollégánk, aki hamarosan nyugállományba vonul, s akkor beáll ez a létszám.

Zalalövő polgármestere szerint a 17 fős apparátus képes lesz ellátni a feladatokat, főleg akkor, ha a jegyzőkérdés is nyugvópontra kerül addigra. A korábbi hivatalvezető, Vigh-Tardi Valéria ugyanis január 1-jével közös megegyezéssel távozott, jelenleg az aljegyző, Horváth Attila irányítja a hivatal munkáját.

– A jegyzői álláshely betöltésére meghirdetett pályázatunkra ketten jelentkeztek – folytatta Gyarmati Antal. – Egyikük az a Kovács Ildikó volt, aki korábban dolgozott már nálunk aljegyzőként, s most nagy örömünkre visszatér. Személyében garanciát látunk a magas szintű működésre, hiszen nemcsak a szakmai tudása és gyakorlata van meg az állás betöltéséhez, de helyismerettel is rendelkezik, azaz jól ismeri a települést és a lakosságot. Jelenleg még a régi munkahelyén dolgozik, de hamarosan átveszi a hivatal irányítását. A hivatal szervezeti felépítésébe az ő érkezéséig semmiképpen nem akartunk belenyúlni, de nem is volt rá szükség, hiszen jelenleg is működőképes a hivatal. Egyetlen nyitott kérdés van csupán, a pénzügyi osztályvezetői álláshely, ám miután minden státusz betöltött, külön osztályvezetőt nem tudunk felvenni. Bízunk a fiatal pénzügyes kollégákban, azt látjuk, hogy vannak köztük olyanok, akik kellő ambícióval rendelkeznek, s ha megszerzik a szükséges szakképesítést, illetve gyakorlatot, akkor néhány év múlva akár közülük is kikerülhet az a személy, aki betölti majd a vezető tisztséget.