Sokszínű kiállítás a Honvéd Kaszinóban

Mónai Zsuzsanna, a Nagykanizsai Honvéd Kaszinó fafaragó szakkörének vezetője elöljáróban elmondta: a kiállításnak apropót ad, hogy a közösség több mint 10 évvel ezelőtt alakult meg a közművelődési intézményben.

– Sajnos nincs túl sok tagunk, de azt gondolom, bármelyik városban nézünk körül, általában véve is kevés a művész, a festő, a szobrász, illetve természetesen a fafaragó, hiszen ezek mind-mind eszköz-, idő- és kézimunka-igényes művészeti ágak – szögezte le Mónai Zsuzsanna. – Márpedig a mai kor emberének nemigen van ideje az elmélyültebb munkára, ennek is betudható, hogy a fafaragó szakkörben féltucatnyi alkotó tevékenykedik. Hetente egy alkalommal találkozunk itt, a kaszinóban, ahol a munkát Csávás Csaba faszobrász irányítja, én a csapat szervező vezetője vagyok. Csaba több mint 10 év után Stiller Gábor fafaragó népi iparművésztől vette át a közösség művészeti vezetését, s a szakkörben folyó alkotómunkát igyekszik a klasszikus képzőművészet felé közelíteni. Szobor-, alak- és portréfaragást tanít nekünk, továbbá sok új információt tudtunk meg tőle a fáról mint alapanyagról, az anyagválasztásról és annak előkészítéséről. A hangsúlyáthelyezés persze nem jelenti azt, hogy az eddig művelt, Stiller Gábor által képviselt népies stílust elfelednénk, sőt, a népi motívumokat eztán is ugyanúgy szeretnénk használni, mint eddig. A csapat tagjai számára a legkedvesebbek a somogyi indás-leveles minták, az eredeti motívumokat még múzeumokban is tanulmányozzuk annak érdekében, hogy minél autentikusabbak lehessünk. Azt szeretnénk, ha műveink gondolatokat, érzelmeket generálnának az emberekben.

A kiállításra ezúttal vendégművészt is hívtak Szőke Veronika művészetterapeuta, nemezkészítő személyében, mert úgy gondolták, látványos alkotásai kiváló „társai” lesznek a tárlókban bemutatott faragványoknak. Az alkotó kedves témáit a természet adja, de szereti a portré­ábrázolásokat is – igaz, azok ugyancsak a természetbe vezetnek, mert például az évszakokat általában arcokban fogalmazza meg az ősi textiltípus, a nemez felhasználásával, amelyet hagyományosan vizes közegben gyúrnak birkagyapjúból.

– Kettős jelentősége van a kiállításnak, azt gondolom – mondta lapunknak Halmos Ildikó, a házigazda intézmény vezetője. – Egyrészt arról ad tanúbizonyságot, hogy vannak még, akik ápolják, nem engedik elveszni a néphagyományt, másrészt felmutatja azt az alternatívát, mellyel a fiatalabb korosztályok számára is tud nemcsak vizuális, hanem ha úgy tetszik, lelki élményt is nyújtani. A kiállításon ugyanis az érdeklődők találnak egy vitrint, melyben nem titkoltan a fiatalok, a gyerekek megnyerése érdekében készített alkotások láthatók, például Pinocchio figura és még sok más játékos dolog – ezek kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy az alkotók a kisebbek számára is felvillantsák a fafaragás szépségeit.