Lili albuma: fotók a halál árnyékából

Az úgynevezett Auschwitz album a Yad Vashem, vagyis a holokauszt áldozatai és hősei tiszteletére és emlékére 1953-ban alapított izraeli intézmény egyik legféltettebb kincse. Egy páratlan történelmi dokumentum, amely valósághűen mutatja be a XX. század borzasztó rémtettének, a zsidóság előre eltervezett és kegyetlen eltökéltséggel végrehajtani kívánt kiirtásának, a holokausztnak egy apró szeletkéjét. A fotók nem magát a rémtettet ábrázolják, hanem az ahhoz vezető út egyik fontos állomását, a koncentrációs táborokba deportált zsidók érkezésének pillanatait. A 235 fotót számos alkalommal bemutatták már világszerte. Könyvek alapjául szolgáltak, dokumentumfilmeket illusztráltak velük, illetve másolataik kiállításokon is láthatóak voltak – többek között Magyarországon is. Jelenleg Lendván, a muravidéki magyar kisváros zsinagógájában látható az a tárlat, amely a hely szűke miatt csupán a fotók egy részét tárja a látogatók elé. Mindezt Boris Hajdinjak, a Maribori Zsinagóga – Zsidó Kulturális Központ igazgatója mondta el lapunknak azon a központi holokauszt-megemlékezésen, amelyet bő egy hete Borut Pahor szlovén köztársasági elnök részvételével tartottak Lendván. Boris Hajdinjak szerint az Auschwitz album fotói a lehető legaprólékosabban mutatják be az auschwitzi haláltábor működését.

– Az amerikai hadsereg 1945 áprilisában szabadította fel a Dora-Mittelbau koncentrációs tábort – magyarázta Boris Hajdinjak. – Ennek a tábornak volt foglya Jákob Lili, aki 1944 májusának végén, az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátaljáról Auschwitz-Birkenauba érkező 3500 fős transzport egyik tagja volt. Lili azon kevesek közé tartozik, aki túlélte Auschwitzot és túlélte a holokausztot. A fiatal lányt több más rabbal együtt a front közeledtekor előbb Sziléziába, majd a Dora-Mittelbau-i koncentrációs táborba helyezték át. Ez utóbbi felszabadításakor Lili az érkező amerikai katonák üdvözlésére indult, ám a kimerültségtől öszszeesett. Amikor újra tudatára tért, egy csendes, elhagyott barakkban találta magát, amelyet korábban a tábor személyzete használt. A szekrényekben takarót keresve bukkant rá arra a fotóalbumra, amelynek rögtön az első oldalán a saját településének rabbiját ábrázoló képek szerepeltek. Az albumot tovább lapozva közösségük további tagjait, saját családját, illetve önmagát is fellelte.

Boris Hajdinjak hozzátette, 1944 májusa és júniusa között zajlott az úgynevezett Ungarn Akzion, amely során Magyarországról 430 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba, és közülük 350 ezer ember azonnal a gázkamrákba került. Az 1927-ben Kárpátalján, Bilkén született Jákob Lili szüleivel, nagyszüleivel, testvéreivel és rokonaival együtt került a koncentrációs táborba. A bilkei zsidókat 1944 húsvétjának utolsó napján, a zsinagóga udvarában gyűjtötték össze. Jákob Lilit és családját előbb a túlzsúfolt beregszászi gettóba zárták, ahol a közeli városokból és falvakból mintegy tízezer zsidót gyűjtöttek össze. Néhány nappal később négy, férfiakkal, nőkkel és gyerekekkel teli vasúti transzport hagyta el a gettót.

A szerelvények május 26-án reggel érkeztek meg Auschwitz-Birkenauba. Lili nagyszüleit, édesanyját és testvéreit az Auschwitz-Birkenau vasútállomás rámpájáról azonnal a gázkamrába, míg őt és édesapját munkára válogatták. A transzportjuk érkezésének és megsemmisítésének dokumentálására kapott kivételes engedélyt két német katona, az Auschwitzi SS azonosítási szolgálatának vezetője, Ernst Hoffmann, illetve annak aszszisztense, Bernhard Walter, akik nemcsak a foglyok válogatását, hanem a gázkamrák felé tartó halálra ítélteket, valamint a zsidóktól elrabolt javak feldolgozását is lefotózták. Az album képei hat fejezetre oszthatóak. Az első az érkezés pillanatait ábrázolja. A szerelvények befutnak a vasútállomásra, utasaikat leszállítják s egy csoportba terelik össze. A kezükben csomagok vannak, itt még nem tudatosult bennük, hogy a legtöbbjükre azonnali halál vár. Bár a tekintetük üres, de nem látható rajtuk halálfélelem.

A következő három fejezet a szelektálásé és a munkatáborokba irányításé. Ekkor döntöttek életről vagy azonnali halálról, megsemmisítésről a nácik. Az időseket, a gyerekeket, a betegeket rögtön a gázkamrákba irányították, a munkaképeseket akkor még életben hagyták. A képek között olyanokat is találhatunk, amelyeken a náci tisztek a foglyokkal beszélgetnek. Az Auschwitz albumnak van egy fejezete, amely a Kanada címet kapta. Ezeken a képeken azokat az elhagyott csomagokat dokumentálták, amelyeket a deportáltak magukkal hoztak. A koncentrációs táborokba hurcoltak többségét ugyanis nemcsak kivégezték, de haláluk előtt ki is fosztották. A legszomorúbb képek az utolsó fejezetben találhatóak, amely a „Gázkamrák előtti utolsó pillanatok” címet kapta. Itt már egyértelműen látszik az arcokon a reménytelenség, a sorsuk beteljesülését váró rabok rezignáltan veszik tudomásul, hogy életük végéhez érkeznek.

A fényképek közt akadnak olyanok is, amelyek Lili nagyszüleit, két fiatalabb öccsét, az akkor 11 éves Zrilt és a 9 éves Zeileket ábrázolják, de apja testvéréről, Tauba néniről és annak öt gyerekéről is találhatunk fotókat az Auschwitz albumban. Róluk ezek a képek voltak az egyetlen fennmaradt tárgyi emlékek. Lili szülei és három másik fiútestvére után még ennyi sem maradt.

– Jákob Lili teljesen kimerülve és súlyos betegen ugyan, de túlélte a II. világháborút – folytatta a lány történetét Boris Hajdinjak. – Családjából egyedül, hiszen szülei, nagyszülei, testvérei, valamint unokatestvérei és nagynénjei is Auschwitzban lelték halálukat. A Dora-Mittelbauban talált albumot személyes érintettsége okán vette magához, és évtizedeken át őrizte az amerikai egyesült államokbeli otthonában. Halála előtt, 1980- ban adományozta a jeruzsálemi Yad Vashem Intézetnek.

A március 31-ig megtekinthető kiállítás a Yad Vashem és a Maribori Zsinagóga – Zsidó Kulturális Központ együttműködéseként került a muravidéki városba, amely izraelita lakosságának jelentős része ugyancsak a holokauszt áldozata lett. Az egykor Muravidéken élt zsidók 85 százaléka sosem tért vissza szülőföldjére.