Gyógynövényekről tartott előadást Baki Szilvia Zalalövőn

Ugyan a termőterületek azóta alaposan lecsökkentek, de miután egyre többen fordulnak a hagyományos gyógyászat felé, ma is van igény a tömeges termesztésükre. Többek között erről is beszélt a Salla művelődési központban szerdán este a zalai kisvárosból elszármazott, jelenleg Százhalombatta-Dunafüreden élő kertészmérnök, gyógynövény-­felismerő és -felhasználó szakmérnök, Baki Szilvia.

Mint mondotta, a gyógynövények felhasználásának eredete az őskorig vezethető vissza, a felfedezésük pedig a véletlennek köszönhető, a táplálékkutatás során az ember az állatoktól leste el, hogy milyen hatásuk van a szervezetre. A gyógynövényismeret abban a korban egyértelműen hatalmat jelentett, de a későbbi korokban is töltött be ilyen szerepet.

– Legtágabb értelemben azokat nevezzük gyógynövényeknek, amelyeket a hagyományok vagy az irodalmi adatok alapján gyógyítás céljára felhasználtak vagy felhasználnak – magyarázta Baki Szilvia. – Az Egészségügyi Világszervezet jelenleg 20 ezer gyógynövényt tart számon. Szűkebb értelmezés szerint csak azok a fajok tekinthetők gyógynövényeknek, amelyek felhasználását hivatalos forrás engedélyezi.

Az előadó a történeti áttekintésben kiemelte, bár honfoglaló őseink is használtak gyógynövényeket, illetve az évszázadok során elsősorban önellátásra gyűjtötték és ter­mesztették is azokat, a figyelem igazából az első világháború idején fellépő gyógyszerhiány miatt irányult rájuk. A kedvező természeti viszonyoknak köszönhetően ma 330 gyógynövényfajta él hazánkban, s az ország területén vannak olyan gyógynövénykertek, ahol ezeket ter­mesztik is.

Baki Szilvia ezután részletesen beszélt négy olyan könnyen beszerezhető növényről és azok felhasználási lehetőségeiről, melyeknek az őszi–téli időszakban van kedvező hatásuk az emberi szervezetre. Ezek közül három – a sütőtök, a kökény és a dió – őshonos, de a negyedikként említett gyömbér is elérhető bármelyik nagyobb üzletben.