Erasmus+: Lezárult a kétéves program, amelyben hat ország iskolája, köztük a baki is részt vett

A nemzetek oktatási szisztémáinak megismerését szolgáló programban finn, olasz, portugál és török intézmények működtek közre, s látogatták meg egymást kölcsönösen.

Magyarországon, azaz Makón és Bakon jártak az érintett iskolák tanárai, diákjai, ahogy a zalaiak is eljutottak Finnországba, Szicíliába, Törökországba. Az egyik legfontosabb hozadékként természetesen az angol nyelvismeret javulását említik a baki iskola pedagógusai, noha nekik külön feladat is jutott. Ugyanis mindenütt ők tartották az erőszakmentes kommunikációs (EMK) tréningeket, hiszen e téren ők járnak a legelébb a résztvevők közül. Ismeretes, az egykori amerikai túszmentő akciók nyomán kifejlesztett győztes- győztes alapelvű kommunikációs módszert több mint tíz éve alkalmazzák a baki általános iskolában, méghozzá tanár, szülő, diák relációban egyaránt olyan jó eredménynyel, hogy országos hatókörű tréningeket tartanak itthon is. (A módszer lényege szerint az emberi érzések, szükségletek megfogalmazását tekinti első lépésnek a konfliktusok feldolgozásához.).

A szóban forgó Erasmus+ program utolsó tanulmányútja Törökországba, a kétmillió lakosú Gaziantep városába vezetett. Az ókorban Dolichenus városaként ismerték, mai nevét a pisztácia török szó után kapta, ugyanis ez az egyik fő növényük. A város az ország Szíriával határos részén található. Mindez azért érdekes, mert a zalai tanárok ezt szem előtt tartva vettek részt a török programelemben, gyerekeket például, ahogy a finn partner, ők sem vittek, noha Béresné Simon Eszter tanárnő tapasztalatai több mint kedvezők

– Tavaly ősszel jártam ott, mondhatom, 21. századi, szupermodern iskolában, ahol az óvodai, általános iskolai és középiskolai oktatás egy komplexumban zajlik. Magániskoláról van szó, ahová borsos tandíj megfizetése után kerülnek be a gyerekek, a török nemzeti tantervnek megfelelően oktatnak, s láthatóan nagy hangsúlyt helyeznek a hazafias nevelésre. Mindenütt ott van a zászló, a gyerekek büszkén vallják magukat töröknek. A képzés végén egyetemre irányítják a diákokat, az alapító által kidolgozott terv szerint. Külföldre is sokan mennek, ezért nem meglepő, hogy egészen kis korban beszélnek angolul.

A gaziantepi iskolában két uszodát, négyszáz főnél többet befogadó rendezvénytermet látott Eszter, mindenkinek van laptopja, fiatal, lendületes a tantestület, üvegfalúak a tanári szobák.

A zárás apropójából Garamvölgyi György igazgatóval és Reizer Ferencné Verával együtt „leltároztunk”. A kétéves program első lépése a makói tanártalálkozó volt, 2018 januárjában Bakon rendeztek háromnapos EMK-képzést, májusban a baki tanulók mentek Makóra, októberben Finnországba utaztak a diákokkal együtt, ahogy tavaly márciusban is, májusban Szicília volt az úti cél, szintén az angol nyelvet ügyesen beszélő baki gyerekek társaságában. Partinico városában nagy élménynek számított, hogy az iskola zenekara eljátszotta nekik a magyar himnuszt. Végül a már taglalt törökországi út zárta a baki iskola számára a programot.

– Megtisztelő volt a részvétel, hiszen tanító partnerként lehettünk jelen – mondta az igazgató. – A gyerekek számára kinyílt a világ, ami azért fontos, mert az olykor jellemző kishitűség és az ebből adódó félelmek csökkennek. Más dinamikát kap számukra a kihívások sora, új kompetenciákra tesznek szert, nem beszélve a motivációról, ami a tanulás értelmének felismerését támogatja.

– Úgy érezzük, ez a program jégtörő szerepet töltött be, számunkra pedig respektet jelent, szeretnénk folytatni, ehhez a zalaegerszegi tankerület értékes segítséget nyújt – mondta az angolt tanító Vera. Már tudják, következő pedagógiai lépéseik a korábbi lengyel szakmai kapcsolatok újrafelvétele felé viszi őket, a nemzetközi terep tehát marad.