A szakszervezeti vezető szerint már nem várható felfutás a kanizsai DKG-nál

Kovács Béla szakszervezeti vezető szerint ezzel végleg lezárul egy korszak a gyár és a város életében egyaránt. Ő úgy látja, nincs remény rá, hogy valaha is újra felfuttassák az üzemben a termelést.

A hír hallatán kérdések sora fogalmazódik meg, melyekkel először az OT Industries-csoportot kerestük meg, ahonnét azt a választ kaptuk, hogy a munkatársakat 2019. december 3-án tájékoztatta a munkáltató, az OT Industries DKG a döntésről és a csoportos létszámleépítési folyamat indításáról, melynek keretében maximum 105 embert érintő leépítés kezdődik a vállalatnál.

Az elbocsátások okairól az OT Industries DKG megkeresésünkre azt írta, hogy a DKG működése már több mint öt éve veszteséges, emellett a megrendelések mértéke is radikálisan visszaesett, jelenleg alig van elnyert munka. Az elmúlt évtizedben elszenvedett súlyos veszteségek miatt van szükség az üzletmenet leépítésére, a működés ugyanis a jelenlegi formájában nem fenntartható. Közlésük szerint a vállalat többször próbált akár profilváltáson keresztül is megoldást találni a fenntartható üzletmenet kialakítására, ez azonban nem sikerült. A válaszlevélben az is szerepelt: a leépítés részleteiről megkezdődött a tárgyalás a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteivel, s „a cél egy mindkét fél számára elfogadható csomag kialakítása”.

Azon kérdéseinkre, hogy mi módon hasznosítják majd a Nagykanizsán megürülő csarnokokat, illetve hogy elképzelhetőnek tartják-e a megrendelésállomány növekedésével a létszám ismételt bővítését, nem kaptunk választ.

Kovács Bélának, a Gépgyári Dolgozók Független Szakszervezete elnökének információi szerint, ha a most elhatározott leépítés a maximális mértékben megy végbe, akkor körülbelül hatvan ember marad majd a vállalatnál. Ilyen létszámmal termelést nemigen lehet végezni, s az elmúlt évek tendenciája az ő meglátása szerint nyilvánvalóan mutatja, hogy a nagy hagyományokkal bíró DKG története itt véget ér. A gyárnak bizonyos piaci megrendelésekben rögzített szerződéses kötelmek miatt pár évig még léteznie kell, de az elbocsátásokkal gyakorlatilag lélegeztetőgépre kerül.

– A DKG sorsa véleményem szerint nem most dőlt el, hanem 2016-ban, amikor felszámolták a társaság egyik üzletágát – most a másikat, a kettő között pedig lefejezték a céget – jelentette ki a szakszervezeti vezető. – Az elmúlt években többször is volt tulajdonosváltás a cégnél – most éppen a Mol birtokolja a részvények többségét – az emberek pedig nem értik, miért vesz meg valaki egy céget, ha az hosszabb távon valójában nem kell neki. A magam részéről teljességgel kizártnak tartom, hogy a későbbiekben ismét felfusson a létszám, hiszen a mérnökök, technológusok többségét már korábban elbocsátották, most pedig a kétkezi munkások kerülnek sorra. Aki tudott, az elment hasonló profilú céghez, vagy külföldre. Újraindítani itt? Mit és kivel? 1994-ben közel 1400 ember dolgozott a gyárban – ennek fényében szerintem egyértelmű a helyzet…

A DKG-nál a mostanival közel azonos léptékű elbocsátás zajlott le 2016-ban is. Akkor a cégvezetés azzal indokolta a lépést, hogy a 170 fős csoportos leépítésre a nagykanizsai üzem gyártási képessége és a több évtizedes tapasztalat megőrzése miatt van szükség.