A kanizsai közéletről, a hiányzó alpolgármesterről és a velodromról Cseresnyés Péterrel

Két hónap telt el a helyhatósági választások óta. Milyen tendenciákat vél felfedezni azóta a kanizsai közéletben?

– Legfőképpen azt látom, hogy a várost nem vezeti a többség – ahogy azt hirdeti –, hanem saját revansvágyát elégíti ki. A nyolcak képviselőinek első dolga volt, hogy leváltsák az önkormányzati cégek vezetőit és pályáztatás nélkül saját embereiket nevezzék ki. Ezt egyértelmű politikai tisztogatásnak nevezik, hiszen olyan cégvezetőket távolítottak el, akik korábban pályázati úton nyerték el a tisztségeket, ráadásul a munkájukra sem lehetett panasz, több olyan önkormányzati társaság is van, amelyik a jó gazdálkodásnak köszönhetően 10-100 millió forintos eredménnyel büszkélkedhet. A közgyűléseken is visszatért az a metódus, ami 2008 előtt volt jellemző, a közgyűlési többséget adó szivárványkoalíció leginkább a parttalan vitákban és a politikai ellenfél szapulásában jeleskedik. Persze mindezek mellett arra azért volt energiájuk, hogy a saját tiszteletdíjukat megemeljék.

Két hónap elteltével sincs alpolgármestere a városnak. Miként látja, feloldható a mulasztásos törvénysértés?

– Ez csakis a nyolcak frakcióján múlik, tudomásom szerint Balogh László polgármester már többször is előterjesztette javaslatát az alpolgármester személyét illetően, de minden alkalommal leszavazták. Pedig a polgármester kompromisszumkésznek bizonyult, az egy fideszes alpolgármester mellé egy másik alpolgármesteri helyet is felajánlott a többséget adó koalíciónak. Dr. Fodor Csaba és társai arra hivatkoznak, hogy ők sem kaptak korábban alpolgármesteri tisztséget a Fidesz–KDNP-től, de akkor teljesen más volt a választások után kialakult helyzet. A 2010-es választásokon a 11 választható tisztségből 11 helyet a mi képviselőink nyertek el a kanizsai választópolgárok akarata alapján, míg a mostani, 2019-es voksoláson 5-6 arányban oszlottak meg a képviselői mandátumok.

Miből vonta le azt a következtetést, hogy az Éljen VárosuNK! Egyesület frakciójának nem fontos a város fejlődése?

– Nézze, a 2010-es parlamenti választások után országosan és természetszerűleg Nagykanizsán is elkezdődött egy tudatos építkezés. Elsőként rendbe tettük az ipari parkot, ami nem volt kis feladat, hiszen a közművek teljes hiánya mellett a közlekedési infrastruktúra és számos egyéb olyan szolgáltatás hiányzott, ami vonzotta volna a vállalkozókat. Kilenc év alatt elértünk oda, hogy szinte teljesen megtelt az ipari park, éppen ezért további területek bevonását kezdeményeztük, amihez kormányzati támogatást is kapott a város. Mindeközben az országos adatokhoz hasonlóan Nagykanizsán is visszaszorítottuk a munkanélküliséget, a városban és vonzáskörzetében 4 százalék körül mozog az álláskeresők aránya. Az ipari park fejlesztésén túl, a Modern városok program keretében, lehetőség nyílt arra is, hogy a déli elkerülő út megépítésével újabb területeket tárjunk fel, melyeket a későbbiekben akár ipari, gazdasági, kereskedelmi célokra is lehet hasznosítani. Az elkerülő út másik nagy előnye pedig, hogy jelentősen csökkentheti a belvárosra nehezedő forgalmat. Ez a beruházás már a tervezés időszakában van. A város fejlesztésének másik sarokköveként olyan beruházásokat határoztunk el, amelyek a város lakóinak kényelmét, szórakozását, presztízsét növelnék, s amelyek emellett egy jó stratégia, üzemeltetés mellett gazdasági hasznot is jelentenének a városnak. Ezek sorába tartozik a sport- és rendezvénycsarnok, a sportuszoda, a szálloda, a ferences kolostor és a velodrom is. Ezeket a fejlesztéseket természetesen úgy dolgozta ki a korábbi fideszes városvezetés, hogy fenntarthatóak legyenek, tehát nem igaz, amit dr. Fodor Csaba és társai állítanak, miszerint nem készült üzleti terv vagy fenntarthatósági tanulmány. De ha már itt tartunk, annak idején a Medgyaszay Ház felújításakor – amit önkormányzati képviselőként jómagam meg is szavaztam – hol volt üzleti terv vagy fenntarthatósági tanulmány? Még azt sem tudta az akkori MSZP–SZDSZ-városvezetés, milyen funkciót találjanak az épületnek. Ennek ellenére úgy gondolom, jó döntés volt a felújítás, hiszen azon túl, hogy megmentettünk egy építészeti értéket, idővel sikerült integrálni az épületet a város kulturális életébe. És ha már mindenképpen ezen létesítmények fenntartása miatt aggódik a szivárványkoalíció, akkor felettébb furcsán hat, hogy az azonnali hatállyal eltávolított önkormányzati cégek vezetőinek végkielégítésére nem sajnálják a több tízmillió forintot. Merthogy ez a döntésük ennyibe kerül majd a városnak, efelől ne legyen kétsége senkinek.

A legutóbbi közgyűlésen az Éljen VárosuNK! Egyesület csak bizonyos feltételekkel támogatta a velodrom megépítését, miközben azt hangsúlyozták: a városnak nincs szüksége egy ilyen létesítményre. Mit gondol erről?

– A sportcsarnok és a velo­drom egymást erősítő beruházás, nem véletlen, hogy a jelenlegi tervek szerint egybe is épülne a két létesítmény. A velo­drom unikális létesítmény lenne, hiszen az országban csak Debrecenben és Budapesten épül hasonló kerékpáros körpálya. De ha azt nézem, a környező országokban is ritka az olyan modern fedett körpálya, ami teljes mértékben kielégíti a profi sportolók igényeit. Miért baj az, ha Nagykanizsa szeretne profitálni az egyre népszerűbb profi kerékpársportból? Arról nem is beszélve, hogy a velo­dromot nem csak és kizárólag a profi bringások használhatnák. Éppen ellenkezőleg. A körpálya közepén lévő több ezer négyzetméteres területen koncertek, szakkiállítások lehetnek, és a tömegsport számos ága – asztalitenisz, kézilabda, kosárlabda, fitnesz – lenne űzhető, de az iskolák helyzetén is segítene, hiszen még mindig gondot okoz a mindennapos testnevelésórák megtartása. Nyilván hasonló szerepe lenne a sportcsarnoknak is, de közel sem biztos, hogy az egyesületi edzések mellett elegendő tér és idő maradna a város azon lakóinak, akik hobbiszinten sportolnak. A kézisek, a kosarasok, a futsalosok számára lehet, hogy ma még elegendő egy iskolai tornacsarnok, de ha fejlődnek, megerősödnek és felsőbb osztályba lépnének, akkor hol játszanak majd? Én még emlékszem, amikor a kanizsai kézilabdázás az ország élvonalába tartozott. Nem azt skandálta minden hazai mérkőzésen a közönség, hogy „kicsi nekünk ez a terem”?! Szóval én még mindig remélem, hogy az eredeti terveknek megfelelően épülhet meg a komplexum. Ha ezt mégis elkaszálják a „nyolcak” , akkor ez az ő lelkükön szárad, nekik kell elszámolniuk a jövő Nagykanizsájával.