2019.11.12. 17:30
Kíváncsi a családfájára? Segítséget kaphat a családtörténeti kutatáshoz
Valószínűleg mindenkit érdekel, hogy kik voltak az ősei, hogy éltek, mi történt velük. A kutatásokhoz most szakmai segítséget kapnak.
Dr. Kulcsár Bálint kezében egy anyakönyv. November 20-án lesz az első családtörténeti előadás a levéltárban Fotó: P.U.
Egy kép az elődökről
A Magyar Nemzeti Levéltár Hetedíziglen Család-Történet- Kutatás címmel, kormányhatározat által biztosított forrásból indította el a programot, amely lehetővé teszi, hogy ki-ki képet kaphasson az elődeiről. A pontos családtörténet ugyanis a levéltárakban őrzött anyakönyvekből, végrendeletekből, iskolai iratokból, hagyatéki leltárakból, választói névjegyzékekből, periratokból, telekkönyvekből bontakozhat ki. Ám mindezek értelmezéséhez nem nélkülözhetjük a levéltáros történészek segítségét.
– A családtörténeti kutatások a 90-es évektől élik reneszánszunkat, a kutatók jelentős hányadát ők teszik ki, igaz, a fiatalabbak már az interneten fellelhető adatokkal kezdik a kutató munkát, de az eredeti forrásokba nálunk lehet betekinteni – tájékoztatott dr. Kulcsár Bálint, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára munkatársa, az említett országos program zalai programvezetője. – A következő időszakban három területen folyik a családtörténeti kutatásokat meghatározó munka. Tervezik az idevágó ügytípusok iratainak digitalizálását, ami több éves feladatot ad, egyelőre a háttérben zajlik. Árvaszéki, nemességi iratok, végrendeletek és választási névjegyzékeket tekintik át ebből a szempontból.
első családtörténeti előadás a levéltárban Fotó: P.U.
Tájékoztató a levéltárban
A második ágat az előadások adják – folytatta Kulcsár Bálint. – Felnőtteknek tartunk tájékoztatót itt a levéltárban (Zalaegerszeg, Széchenyi tér. 3.) november 20-án, 27-én és december 4-én, amikor a családtörténeti kutatások módszertanával, az anyakönyvi források használatával és az azon kívüli iratok családtörténeti hasznosításával ismertetjük meg az érdeklődőket. A program díjmentes, csupán regisztrációt kérünk, hogy tudjuk, hány főre készüljünk. Az érdeklődést a [email protected]. hu e-mail-címre várjuk.
A következőkben a fiatalokkal órakeretben szeretnék megismertetni a családtörténeti kutatást, ehhez az iskolák történelem óráit hívják partnerül. A zalai levéltárosok is tervezik a program kapcsán a forrásfeltárást. A zalai közgyűjtemény jövő ősszel erről konferencia keretében szeretne beszámolni.
– Milyenek az eddigi tapasztalatok?
– Én magam is ilyen tárgyakban kezdtem kutatni a levéltárban annak idején, sokakat ismerek is a zalai családkutatók közül – válaszolta a történész, közben mutat egy impozáns, a családtagoknak szánt kötetet, amely a Zalaegerszegért- díjjal kitüntetett dr. Grósz Józsefné dr. Beke Gizella és lánya tízéves munkáját dicsérve. – A családtörténet izgalmas nyomozás, megtudhatjuk, elődeink milyen helyet foglaltak el a lakóhelyükön, milyen történelmi és közösségi eseményekben vettek részt, közben kialakul a személyes történetünk. Kiderül, milyen névadási szokások járták a tágabb családban, milyen betegségek voltak jellemzőek, milyen életmódot folytattak.
A Zala Megyei Levéltár országosan egyedülálló módon közzétette honlapján az 1790, 1829, 1845-ös nemesi katasztereket, ami otthonról is böngészhető. Más megyében ilyen segédletet nem tettek közzé. Tehát a Hetedíziglen program adta lehetőséggel élők Zalában a megyeszékhelyen a levéltárban az előadások meghallgatásával induljanak el azon az úton, amely egyre mélyebbre viszi őket a saját családjuk megismerésében.
