Molnár Péter világbajnok is a honvédségi toborzást segíti

S hogy miért viselt ő is mundért a szimulált búvármentést, lézerharcot és fegyverbemutatót egyaránt felvonultató rendezvényen? Mert immár két éve a sportszázad törzsőrmestereként szolgál, szerződéses állományban.

– A Dunakanyarból származom, Szobon nevelkedtem, ott ismerkedtem meg a kajak-kenu sporttal – kezdi a 33 éves élsportoló. – Úgy kezdődött, hogy mint minden dunai gyerek, a barátaimmal én is a folyóparton töltöttem az időt nyaranta, s bekerültem az éppen akkoriban alakult sportegyesületbe. Ott is ragadtam, s mivel szépen jöttek az eredmények, főszereplővé vált az életemben a sport.

Molnár Péter nyert ifjúsági világbajnokságot, U23-as Európa-bajnokságot, és 23-szoros magyar bajnok. 2015-ben kiérdemelte az év magyar kajakozója címet, a 2016-os gyorsasági Európa-bajnokságon az 500 méteres négyes versenyszámban pedig első helyen végzett Nádas Bence, Tótka Sándor és Somorácz Tamás társaságában. Tavaly vb- és Eb-bronzot hozott ugyanez a táv.

– 2016-ban a Budapesti Honvédhoz igazoltam, s két évvel ezelőtt lehetőségem nyílt csatlakozni a sportszázadhoz, ami azt jelenti, hogy szerződéses katonaként szolgálok – folytatja Molnár Péter. – Régebben, a hetvenes-nyolcvanas években már működött hazánkban sportszázad, s néhány éve újra megnyílt ez az út. Számos európai országban (Ausztria, Spanyolország, Olaszország, Németország) működik hasonló, hosszabb távú életpályamodellt kínálva a sportolóknak. Számunkra ez nagy lehetőség, hiszen az élsportból kikopva sokak számára jelent gondot a beilleszkedés a hétköznapi életbe. Ilyen magas szintű sportteljesítmény és leterheltség mellett ugyanis nagyon nehéz felépíteni egy másik életpályát. A katonaság azonban megoldást, jövőt kínál számunkra a sportkarrier után is. A sportszázad tagjai ugyanúgy átesnek az alapkiképzésen, mint a hivatásos állomány, s minden évben meg kell felelnünk a lövészeten, s a fizikai alkalmassági vizsgálatokon. Szerencsére azért az erőnléttel nem szokott gond lenni… Amikor nincs edzés, vagy edzőtábor, akkor különböző katonai feladatokat látunk el, de elsősorban a toborzómunkában veszünk részt.

Mint elmondja, 3-4 évnyi versenyzés még biztos benne van a karjaiban. Az idei szezont azonban kénytelen kihagyni, hiszen márciusban megelőző jellegű szívműtéten esett át. Nyolc hónapos korában derült fény egy kisebb fejlődési rendellenességre, az egyik szívbillentyűje nem zárt tökéletesen, s a visszaszivárgó vér plusz igénybevételt jelentett a szívnek. Az állandó terhelés hatására ez csak fokozódott, így tavaly orvosaival a műtét mellett döntött. A sikeres beavatkozástól azt remélik, hogy fizikálisan és mentálisan is a csúcsra jut, s a következő olimpián beteljesítheti régi vágyát, vagyis érmet szerez.

Most azonban, a műtétet követő rehabilitáció időszakában edzés helyett egyelőre a honvédség toborzóakcióját segíti. Ebben is szívesen vállal szerepet.

– Ilyen módon is szeretnénk megszolgálni azt a sok támogatást, amit a honvédség nyújt számunkra – mondja a sportoló, bár nem titok az sem, hogy a tenyere igen hiányolja már a lapát simulását…