Hatvan év után találkoztak újra a zalavégi diákok

A volt zalavégi általános iskola 60 éve végzett diákjai találkoztak a minap a zalabéri Szent Antal fogadóban. Az összejövetelről a Szigetszentmiklóson élő Márkus Ferenc küldött beszámolót.

A találkozó résztvevői: elöl ülve Vincze József, mögötte Weisz Erzsébet és Rajki Valéria, hátul Nagy Kálmán, Adorján Péter és Márkus Ferenc

Fotó: ZH Archívum

Ismét jeles eseményre gyűltek össze a zalavégi diákok, hiszen immáron 60 éve végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Az arcokon ritkán látott mosoly takarta az évek múlását. Újra együtt dobbant a szívünk, mint akár 60 évvel ezelőtt, mikor is az iskolapadokban ültünk.

A találkozó résztvevői: elöl ülve Vincze József, mögötte Weisz Erzsébet és Rajki Valéria, hátul Nagy Kálmán, Adorján Péter és Márkus Ferenc Fotó: ZH Archívum

A találkozó a mély beszélgetéseken túl maradandó emlékkel is szolgált, a kerek évforduló tiszteletére ugyanis Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője aláírásával ellátott, névre szóló emléklapot vihettünk haza mindannyian.

Elhunyt osztálytársainkra mécsesek pislákoló lángjánál emlékeztünk, többek között egyikük bátyjának verssoraival. Megrendülve éreztük át az ifjúság tűnékenységét, az idő múlását dr. Czeidli István Nosztalgia félálomban című költeményét hallgatva, amelyből hadd álljon itt néhány sor:

„A tovatűnő éveket hiába számolom,/ bár néhány szép emlékemet még visszaálmodom./ Ilyenkor felneszül a dal, zsibong a tanterem,/ az ember ismét fiatal, diák és szertelen (...)/ Érkezik olykor meghívó, találkozóra hív,/ diáknak volna lenni jó, hevesen ver a szív./ Hiába telnek évek el, változhat a világ,/ régi dalokat énekel, megmaradt pár diák.”