Dr. Kovács Mónika PhD küzdelmet indított az immunológiai gyökerű meddőség ellen

Azonnal visszatért Zalába, s belgyógyász rezidensként dr. Hafner János szakmai irányításával látott munkához, már akkor is az I-es belgyógyászaton.

– Ő faragott belőlem orvost, s neki köszönhetem, hogy érdeklődésem az immunológia felé fordult – eleveníti fel. – Akkoriban vett lendületet e terület fejlődése, így a belgyógyászati szakvizsgát követően klinikai immunológiából és allergológiából is szakképesítést szereztem. Elsősorban autoimmun betegségekkel foglalkozom, mintegy hétszáz gondozottunk van, főként a megyéből, de hiányszakmáról lévén szó, máshonnan is érkeznek hozzánk páciensek.

Még 2004-ben kutatásba kezdett, saját betegkört gyűjtve a meddőség immunológiai okait vizsgálta. Eredményei­ből több előadás és publikáció született, végül a munka 2014-re PhD dolgozattá érett, a tudományos fokozatot a szegedi nőgyógyászati klinikán abszolválta.

– Abból a tapasztalatból indultam ki, hogy a több évtizede autoimmun betegséggel küzdő nők körében igen ritka volt a gyermekáldás – mondja dr. Kovács Mónika. – Kiterjesztve a gondolatot azt kezdtem vizsgálni, hogy a huzamosabb ideje terméketlen nők körében nem áll-e rejtett immunbetegség a fogantatási nehézség hátterében. Tíz év alatt 500 meddő pár anyagát dolgoztuk fel, kezdetben helyi nőgyógyászok segítségével, majd genetikusok, háziorvosok, meddőségi centrumok is bekapcsolódtak a munkába. Ma már az ország egész területéről, sőt, külföldről is jelentkeznek betegek, ezer fölé kúszott a kivizsgált párok száma. Az igazolt immunológiai probléma kezelésével szép sikereket érünk el, ami felemelő érzés.

Az immunológiai gyökerű meddőség esetében az okozza a gondot, hogy az anya immunrendszere betolakodóként azonosítja a félig saját, félig apai eredetű magzatot, és megtámadja, aminek vetélés vagy halva születés lehet a következménye. Egészséges nőknél a fogantatás során az immunrendszer egyfajta „megengedő” működésre vált, mely biztosítja a terhesség zavartalan kihordását. Ha azonban ez a változás – autoimmun betegségek vagy alloimmun kórállapotok miatt – nem következik be és az immunrendszer „harcra kész üzemmódban” marad, akkor a terhesség elhal.

– Ilyenkor be kell avatkoznunk, s el kell nyomni a kóros immunológiai reakciót, hogy az anyai szervezet képes legyen beteljesíteni a szülők gyermekáldás utáni vágyát – fejti ki az osztályvezető főorvos.