Dokumentumfilm forog a gébárti „génbankról”

Mint arról rendre beszámolt, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület égisze alatt öt éve unikális értékmentő munka zajlik a Gébárti Kézművesek Házában.

Öt alkalommal szerveztek itt országos sírjelfaragó tábort, hogy rekonstruálják a Kárpát-medence tradicionális temetői kultúráját. Az eltelt évek alatt a fafaragók élővé tették azt a tudásbázist, ami már jobbára csak könyvtárakban lelhető fel. Összesen 109 sírjel készült el, amit hamarosan fel is állítanak a Kézművesek Háza melletti ligetben. A park tervezését és beren­dezését a város vállalta, az avatást szeptember 14-re tervezik.

A kezdeményezés felkeltette Kinyó Ferenczy Tamás rendező figyelmét is, bár némi vargabetűvel jutott el a gébárti helyszínre.

– A Magyar Művészeti Akadémia megbízásából portréfilmet forgatok Vajda László tiszaeszlári kovácsmesterről, aki szakmájának elismert képviselője – kezd a történetbe a filmes. – Forgatás közben mesélte, érdekes megbízást kapott Zalaegerszegről, harangot önt egy sírjelpark számára…Minél többet tudtam meg a készülő parkról, annál izgatottabbá váltam, s végül felkerekedtem, hogy dokumentáljam a történéseket. A korábbi évek táborairól sajnos lemaradtam, de a záróakkord is megérhet egy misét…

Az erős zalai kötődésekkel bíró Kinyó Ferenczy Tamásról nem először ír lapunk. Édesanyjával, a tavaly elhunyt Ferenczy Erikával közösen több dokumentumfilmben tárták fel 1956 fővárosi és vidéki, köztük zalai történé­seit. Emellett Göcsej múltját is megelevenítették a Van berekfa, nincsen rét, illetve a Göcsej éléskamrája című filmben. Előbbi a göcseji hagyományokat életben tartó fia­tal gazdákról szól, utóbbi pedig a térség ősi gasztronómiai hagyományairól. Vetítette is mindkettőt a köztévé. Most pedig a sírjelpark kínálkozik témaként, amiről 50-55 perces filmet tervez összeállítani, s reméli, a televíziók most is fogadókészek lesznek.

– Ami Gébárton történik, Bartók munkásságához hasonlítható – méltatja a kezdeményezést Kinyó Ferenczy Tamás. – Bartók átemelte a magyar népzenei kincset a világ zeneirodalmába, e módon is gondoskodva fennmaradásáról. Itt is hasonló folyamat zajlik, hiszen a Kárpát-medence eredeti tradicionális sírjelei keltek új életre a faragók keze nyomán, s válnak közkinccsé a parkban. Olyan ez, mint egy néprajzi génbank, Kovács Gyula őshonos fafajtákat mentő tündérkertjeihez is hasonlíthatnánk. Végiglátogattam a sírjeleket őrző raktárakat, fantasztikus atmoszférája van, ahogy a faragott oszlopok várakoznak sorsuk beteljesülésére. S persze filmen van már a harang megszületése, ami önmagában is egy varázslat.

A harang nyilván nem állhat csupaszon, harangláb is dukál hozzá. Ezt a hatodik, záró faragótábor résztvevői készítik majd el, szeptember második hetében – tudjuk meg Skrabut Évától, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnökétől.

– Ezt megelőzően pedig megszületik maga a park, a város jóvoltából már zajlik az elrendezés tervezése – tér a részletekre az elnök. – A 109 faragott sírjel nyolc tájegység motívumkincsét öleli fel, a két legnagyobb csoport az erdélyi és a dunántúli. Mindkét területről 27-27 fejfával rendelkezünk Hadadnádasdtól Bibarcfalváig, illetve Nagypeterdtől Madarig. De a többi honi táj­egység és a Vajdaság is képviselteti magát. Részletesen dokumentáltunk mindent, hogy pontosan honnan származik a sírjel, mikori a forrás, s kik faragták újjá. A telepítés még a nyáron lezajlik, a tervek szerint az egyes tájegységek emlékjelei földrajzi pozíciójukkal szinkronban nyernek elhelyezést, amennyire a terepviszonyok megengedik. A park közepén áll majd a göcseji harangláb, benne a Vajda László Király Zsiga-díjas népi iparművész által öntött kis haranggal. Az avatást megelőző héten rendezzük meg a 6. országos faragótábort, amely lezárja az egész parkalkotó folyamatot. Nagyon hálásak vagyunk minden közreműködőnek, köztük a két táborvezetőnek, Nagy Bélának és Bereczky Csabának, hogy megvalósulhat ez a terv, ami induláskor egy szinte elérhetetlen álomnak tűnt. Külön öröm számunkra, hogy törekvéseink beteljesülését dokumentumfilm is megörökíti majd.