Kanizsai szereplőkkel készült film Szigetvár 1566-os ostromáról

A várjátékok után a filmben is szerepet kaptak

Ők hárman már több éve képviselik a dél-zalai várost a Szigetváron megrendezett várjátékokon – így kerültek bele a filmbe, melyet Gerebics Sándor rendezett.

– A várjáték mára monstre történelmi tablóvá nőtte ki magát, hiszen 2016 óta komplett forgatókönyv alapján, több száz hagyományőrző bevonásával minden évben nem pusztán várjáték zajlik Szigetváron, hanem megidézik a vár 1566-os ostromát, azon belül is gróf Zrínyi Miklós és katonáinak a kirohanását, akik ott és akkor hősi halált halnak – tudtuk meg Kocsis Edit versmondó, történelmi hagyományőrzőtől.

– Az utókor máig hálával és tisztelettel beszél erről az önfeláldozásról, ezért két évvel ezelőtt dr. Hóvári János történész, turkológus, diplomata felkérte dr. Négyesi Lajos hadtörténészt, hogy írja meg a végzetes napok eseményeit, azaz hogy tulajdonképpen készítsen egy szinopszist, mely alapján pontosan és hűen rekonstruálható, mi történt. Így született meg a Kitörés című történelmi játék szilárd alapjául szolgáló munka. Amikor ennek alapján először bemutatták Szigetváron a Zrínyi-napok keretében a Kitörést, engem a Zrínyi-Újvár kutatásához köthető régi ismeretség okán Négyesi Lajos invitált a csapatba. Azóta Szecsődi Máté gyalogoskapitány feleségét és gyermekeinek anyját alakíthatom évről évre. Szecsődi Máté Zrínyi Miklós várkapitány leghűségesebb tisztjeinek egyike volt, akit a török felkoncolt. Kivégzését feleségének és gyermekének is végig kellett néznie a forgatókönyv szerint, s nekem az a szerepben a legfontosabb feladatom, hogy az iszonyatot minél hitelesebben mutassam meg a közönségnek. Szecsődi Mátét egyébként a rendezvénybe általam meghívott Németh Zoltán játssza, egy másik fiatal hagyományőrző barátunk, Kovács Bálint pedig Zrínyi György zászlóhordozóját alakítja.

Németh Zoltán, a Thúry Toportyánok egyik vezetője elmondta: hihetetlen boldogságot jelentett a számára, hogy szerepelhetett a filmben.

– Azt gondolom, hogy a védők kitartása, gerincessége igazi példa mindannyiunknak, a kései utókornak – jelentette ki. – Zrínyi akkor sem adta meg magát, amikor körülötte már szinte mindenki elesett a csatában. Régen ilyen volt a magyar, olyan nép, amely a szabadságából jottányit sem engedett.

A pécsi egyetemen anglisztika szakos Kovács Bálint, aki gróf Zrínyi Miklós fiának, a felmentő sereggel Zrínyi-Újvártól Szigetvárra érkező Zrínyi Györgynek a zászlóhordozóját formálta meg, akit a török elfogott. Majd arra kényszerítette, hogy egy, a kapitány fia nevében írt levelet olvasson fel a vár előtt, melyben György azt kéri apjától: adja fel az erődítményt. Nyilván, a kapitány ismerte annyira a fiát, hogy tudta, a levelet nem ő írta, az az ellenség kreálmánya. Annál is inkább, mert a kor morális gondolkodásában a meghátrálás nem szerepelt.

Egy népszerű műfaj „magyarosítva”

A 2017-es Kitörést Gerebics Sándor rendező-producer munkatársaival rögzítette, a jeleneteket megvágta, számítógépes animációkkal, valamint történészek (dr. Fodor Pál, dr. Hóvári János, dr. Négyesi Lajos, dr. Kelenik József és Varga Szabolcs) nyilatkozataival bővítette, így valójában a nyugat-európai ismeretterjesztő tévécsatornákon futó, de idehaza is népszerű műfajt ültette át magyar közegbe.

– Azt tapasztalom, hogy óriási igény van a közönség részéről a kosztümös történelmi filmek iránt, ezt igazolja a felújított Egri csillagokat övező érdeklődés is – mondta el Gerebics Sándor. – Adta magát a Zrínyi-film gondolata, amikor személyesen is láthattam, hogy a Kitörést megjelenítő hagyományőrzők micsoda odaadással dolgoznak, nemegyszer szinte már-már színészi tehetséget megcsillogtatva – gondolok itt például a Zrínyi Miklóst alakító Turbók Attilára. Ilyen emberekkel nincs akadálya annak, hogy Magyarország történelmének más jeles alakjainak munkásságát is megidézzük további filmek keretében. Mert volt nekünk egy Hunyadi Jánosunk is például…

– Vagy éppen Thúry Györgyünk…

– Így van. Én nem állnék ellen a dolognak, ha a szükséges feltételeket sikerülne megteremteni – szögezte le Gerebics Sándor.

A Zrínyi-filmet bemutatják Szigetváron, Pécsen, a fővárosban, a Magyar Tudományos Akadémián, sőt, az ottani magyar közösségek meghívására Los Angelesben és Dublinban is.