Lezárultak a vizsgálatok a miháldi hajtóvadászat kapcsán

Akkor lapunknak Gerő Sándor, Miháld polgármestere elmondta: a közfoglalkoztatottak, 7 fő az önkormányzati tulajdonú zártkertben telepített akácost gondozták, amikor a területen hajtók jelentek meg kutyákkal, s közben puskalövések hallatszottak, amitől a dolgozók nagyon megrémültek. A polgármester akkor azt is mondta: a vadásztársaság az önkormányzatot nem értesítette a hajtásról, s a történtek miatt megteszik a szükséges lépéseket. Így is lett, első körben a Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal vadászati hatósága vizsgálta az esetet. Mint arról Karvalics Sándor, a vadászatot szervező Pat és Környéke Földtulajdonosok Vadásztársaság elnöke lapunkat tájékoztatta, a hivatal a közigazgatási hatósági eljárást megszüntette. Az indoklás szerint az idevágó rendelet értelmében a zártkerti ingatlant a vadászterület kiterjedésénél nem kell figyelmen kívül hagyni, azaz vadászterületnek minősül.

A vadászatra jogosult tehát nem sértett jogszabályt azzal, hogy a hajtósor áthaladt a zártkerten. A társaság a tájékoztatási kötelezettségét is teljesítette, mert a társas vadászat ütemtervét megküldte a vadászati hatóságnak. A hatóság szerint továbbá a társaság minden tőle telhetőt és elvárhatót megtett a személyi sérülés elkerülése érdekében. Összességében az eljárás jogsértést nem tárt fel, ezért a vadászati hatóság megszüntette azt.

Az önkormányzat ezt követően fellebbezést nyújtott be, a feljebbviteli eljárást a Pest Megyei Kormányhivatal folytatta le, amely mindenben helybenhagyta az első fokú határozatot.

Karvalics Sándor mindehhez hozzátette: ha a zártkertek nem minősülnének vadászterületnek, az ingatlanok tulajdonosai vélhetően még nagyobb vadkárt szenvednének el, hiszen a vadászat szabályozza a területen élő vadpopulációt. Tehát a vadászatnak a zártkertekben is pozitív hozadéka van.