Előadás a településképi arculati kézikönyv kapcsán Zalaegerszegen

Ezen Czeglédy András, az egyesület vezetője a megyeszékhely településképi arculati kézikönyve és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosítása kapcsán tartott előadást. Ebben két zóna, a városközpont és a hozzá kapcsolódó peremterület, az úgynevezett köztisztviselői negyed építészeti részleteit mutatta be.

Czeglédy András az ülés előtt érdeklődésünkre arról szólt, hogy ősszel tervezték véleményezni a rendeletet, ám erre nem került sor, mert a jogszabályt időközben elfogadták. Úgy látja, a megfogalmazott követelményrendszerből néhány elem kimaradt. E szerint a településképi arculati kézikönyv a pozitívumokra helyezi a hangsúlyt, s nem tér ki azokra a régebben elkövetett hibákra, amelyek a településképet több helyen zavaró, diszharmonikus módon befolyásolják. Véleménye szerint ez abból adódik, hogy a régi történelmi településre ráépült a modern, keveredve vele. A legnagyobb hibák ott következtek be, ahol az új épületek léptéke eltér a környezetétől. Példaként említette a szalagházat, a Tulipánként ismert középmagas házat, a Kovács Károly tér szinte összes épületét, a kórház fő tömbjét. E léptékváltás az intenzívebb beépíthetőségből következett, ám ezzel a kisvárosi tagolásrendszer megváltozott. Úgy látja, hasonló hibákat most is elkövetnek, amikor az építészeti igények felülírják a környezettel harmonizáló elképzeléseket.

Czeglédy András elsőrendű szempontnak nevezte a fenntartás követelményét, hiszen több helyi védett, illetve műemléki épület is olyan állapotban van a városban, ami nem egyeztethető össze az érték védelmével. Ezzel kapcsolatban Bálizs Andrej főépítész fontosnak tartotta megjegyezni, a kiemelt területeken rendelet kötelezi a tulajdonosokat az állagmegóvásra, az épületek nem lehetnek településképet rontó állapotúak.

A kézikönyv meghatározza a város településképi jellemzőit; és az egymástól jól elkülönülő településrészekből kilenc zónát szabályozott is. A kézikönyvön alapuló településképi rendelet tartalmazza a helyi védelem, a településkép előírásait az adott zónákra vonatkozóan, kiterjedve a reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre is.