2018.04.03. 19:58
Látványos gyógyulás és az enyészet vége – Felavatták az egerszegi Zóna épületét
Az együttműködés és az épített környezet iránt elkötelezett értékmentés jelképe a megyeszékhelyi Zóna épületének megmentése.
Fotó: Katona Tibor/ Zalai Hírlap
Kedden ünnepélyes keretek között adták át új rendeltetésének a Rákóczi utcán sokáig üresen romló, úgynevezett Zóna épületet, melyben utoljára azonos névvel kiskocsma-étterem működött.
A felújításhoz a városi önkormányzat, a megye, az állam, a zalai kormányhivatal és Vigh László térségi országgyűlési képviselő közös munkája kellett.
10 évig üresen állt
A majd’ tíz éve lakatlanul álló, de az egerszegi belváros egyik legszebb, art deco elemeket is hordozó eklektikus épületét mostantól a Zala Megyei Kormányhivatal második kormányablaka lakja, miután a magyar állam átvette a várostól a helyi védettségű házat, és 364 millió forint hazai és 45 milliós EU-forrásból mindössze kilenc hónap alatt felújította. Az avatáson részt vevők valamennyien az összefogás jelentőségét emelték ki, ami lehetővé tette a látványos gyógyulást és véget vetett az enyészetnek.
Az átadáson dr. Burján Richárd, a generálkivitelező vezetője szólt a felújítás kihívásairól, majd dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott vázolta a sikerhez vezető utat, azután bemutatta az új funkciót. (Az öt munkaállomásos kormányablak mellett a 607 négyzetméter emeletére került a kormányhivatal agrár- és vidékfejlesztési részlege.)
Vigh László elmondta, a lebontás helyett megmentették a házat, őrizve az épített környezet értékeit, Balaicz Zoltán polgármester pedig felidézte a hajdani étterem emlékét, hiszen 2002-ben még maga is megfordult itt. Hangsúlyozta, a sokféle hasznosítási terv és várakozás után végre megújult ház az egerszegi lokálpatrióta öntudatot erősítheti. Az épület előtti szalagátvágási aktus előtt Stróber László apátplébános áldotta meg a mostantól kormányhivatali épületet, végül Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke mondott pohárköszöntőt.
A ház története
A ház történetét idéző összefoglalót is megismerhették a résztvevők. A Megyeri Anna főmuzeológus (Göcseji Múzeum) által készített ismertetőből kiderül, „az 1880-as évek végén építtette a zsidó származású Fürst Benedek kereskedő, más forrás szerint Fürst Bencze birtokos, aki Zala vármegye törvényhatósági bizottsági tagja volt.
A földszinten Grünwald Mór 1890-ben nyitott kávéházat, melyet tekeasztallal is felszerelt, s „Nemzeti kávéház” névvel illetett. 1891-ben cukrászdát is működtetett benne. 1898-ban Klein Jakab vette át a kávéházat, amit „a helybeli zenekar működtetése mellett ünnepélyesen” megnyitott. 1905 októberében a kávéházat Haas Lajos vásárolta meg.
Egy 20. század eleji képeslapon az erkélyén látható felirat szerint itt találkozhattak a zalaegerszegi építőmunkások, akik 1904 áprilisában sztrájkot szerveztek, kedvezőbb bért harcolva ki maguknak. 1912 végén a Kereskedő Ifjak Egylete Schütz Frigyes elnök vezetésével szintén a Központi kávéház emeletén rendezte be otthonát. Az új helyiség felavatását háziest keretében nívós programmal tették élvezetessé.”
Az egyemeletes épület kívül az idők során alig változott, de a földszinti vendéglátóhelyet, valamint az emeleti lakásokat többször átalakították. A „Zóna” nevet az itt is kapható kisadag ételek után ragasztották rá a városiak.
A Zóna épületének felavatása Zalaegerszegen
A felújításban részt vevő, a munkálatokat dokumentáló építész, Fülöp Tibor lapunknak elmondta, az utolsó pillanatban sikerült megmenteni az épületet, melyre a nagy belmagasság adta lehetőségeket kihasználva új belső szint is került. Az építész bizonyos benne, hogy egerszegi lehetett a tervező, de a nevét nem sikerült megtalálni.