Bejárások és fórumok következnek a Keszthelyi-hegységben

A programokat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és civil közreműködő partnerek szervezik.

A Natura 2000-es területek kijelölésének körülményei mára talán ismertek. Hazánk uniós csatlakozása előtt feltérképezték Magyarország közösségi jelentőségű élőhelyeit. A kijelölés alapját EU-s szabályok, illetve olyan fajok képezték, amelyek védelme az unióban indokolt, továbbá olyanok is, amelyek a közösség addigi 15 tagállamának területén nincsenek, hazánkban azonban megtalálhatók.

A lista az ország uniós csatlakozásának idejére, 2004-re készült el, majd egy 2007. november 13-ai határozattal a közösség azt elfogadta. A listán 1,95 millió hektár magyar föld (és víz) szerepel. Ez az ország területének 21 százaléka, ami – és ez hazánk jó természeti állapotáról tanúskodik – az uniós átlag felett van.

Természeti védettség alatt álló területek

A kijelölésnél voltak átfedések a már korábban természeti védettség alá vont területekkel, de akadt bőven új tétel is a listán. A változásból az átlag zalai gazdálkodóhoz kis túlzással annyi jutott el, hogy azokon a földeken, amiket korábban szabadon használhatott, ettől kezdve új tilalmakra kellett figyelemmel lenni. Történt ráadásul mindez olyan növény- és állatfajok érdekében, amelyek nálunk mindennaposak. Sok területet egyszerűen otthagytak addigi használói, gondolván, hogy jobb a békesség: úgy van a legjobb esély meg nem sérteni az előírásokat, ha az ember a közelükbe sem megy.

Nem rezervátum

Pedig a Natura 2000 nem rezervátum. A védelem értelme éppen az, hogy igyekszik megőrizni a területek meglévő természeti állapotát, az ott korábban jellemző területhasználat mellett. Az emberi jelenlét sok esetben egyenesen kívánatos, hisz egy legelő vagy kaszáló csak akkor maradhat meg ekként, ha azon valaki gazdálkodik.

A védett területekkel kapcsolatos kommunikációban korábban voltak hiányosságok, ezek eltüntetésére is esélyt kínált, amikor évekkel ezelőtt elkezdődött az úgynevezett fenntartási tervek elkészítése. A legfőbb cél az volt, hogy helyrajzi számok szintjéig lemenve, a felek párbeszéde keretében határozza meg, mely területen milyen használat kívánatos.

Ez a folyamat jutott most el a Keszthelyi-hegységbe, ahol ezen a héten terepbejárásokat tartanak, a következőkön pedig fórumokat rendeznek. A sorozat ma a Szántói-medencében kezdődik (indulás a zalaszántói polgármesteri hivataltól 9 órakor), illetve a Vár-réten folytatódik (kezdés ugyancsak a hivatalnál, 13 órakor). Csütörtökön pedig előbb a Keszthelyi-hegység déli (kezdés a gyenesdiási községházán 9 órakor), majd az északi tömbje (ugyanott, 13 óra) kerül sorra.

A fórumok sora április 26-án 10 órakor indul a gyenesdiási községházán, erre az összejövetelre az erdő- és vadgazdálkodásban közvetlenül érintetteket várják. Majd következik még két általános lakossági és gazdafórum: a gyenesdiási községházán május 3-án, illetve a zalaszántói Gersei-Pethő Kúriában május 8-án – egyaránt 17 órától.

Ezeken a rendezvényeken az érintettek személyesen beszélhetik meg javaslataikat, észrevételeiket a fenntartási terv készítőivel. Emellett az említett dokumentum egyeztetés előtti változata tanulmányozható a nemzeti park hivatalos honlapján is.