Megalapozta Keszthely fejlődését Festetics Kristóf

Rá emlékeztek vasárnap a Fő téri templomban, ahol Ruzsics Ferenc polgármester köszöntője után dr. Cséby Géza irodalomtörténész idézte fel a főúr életét. Festetics Kristóf többször felszólalt a pozsonyi országgyűlésen, Somogy vármegye alispánja és a Pozsonyban székelő kancellária tanácsosa is volt. Mária Terézia aranysarkantyús lovaggá ütötte. 1737-ben vásárolta meg a gersei Pető család keszthelyi birtokrészét, melyen 1745-től kezdte meg a kastély építését. A földesúr Keszthely lakosait sok városi polgárjogtól megfosztotta, úrbéri viszonyra kényszerítette őket, majd – emiatt per is folyt a város és a földesúr között- megszüntette a szabad esküdtválasztást. Rendszeresek voltak parasztjainak megmozdulásai, olykor katonasággal lehetett csak érvényt szerezni a törvénynek. dr. Cséby Géza azt is elmondta, hogy bár keménykezű földesúr volt Festetics Kristóf, de elévülhetetlen szerepet játszott Keszthely fejlődésében. Megbízta a ferenceseket az első keszthelyi patika megnyitásával, sebészorvost hozott a városba, kórházat alapított és támogatott, megalapozta a könyvtárat, templomokat építtetett és felújíttatott, igyekezett jobbágyainak vallásos nevelését elősegíteni.

- Emlékezzünk tisztelettel arra a Festetics Kristófra, akinek köszönhetően itt alakult ki a Festetics birtokok központja, itt kezdődött el hazánk harmadik legnagyobb kastélyának építése és itt indulhatott el az a fejlődés, amely Keszthelyt a Balaton-part egyetlen városias jellegű településévé emelte – zárta beszédét dr. Cséby Géza, majd az ünnepség koszorúzással zárult.

Festetics Kristóf életének utolsó napjaiban (hét gyermeke közül) Pál fiát arra kérte, hogy Keszthelyen, a ferencesek templomában helyezzék örök nyugalomra. Emlékét a Hofstadter Kristóf tervei alapján elkészített copf epitáfium is őrzi.