A hazai piacon a zalaegerszegi Hanaplast Kft.-nek köszönhetően jelent meg az újrahasznosított repohár

A Hanaplast Kft.-ről van szó, mely 2012-ben jelent meg a termékkel a magyar piacon, akkor még úttörőként. Csak a biztonság kedvéért rögzítsük: arról a műanyag pohárról beszélünk, amiben ma már a legtöbb rendezvényen az italt adják – elsőre betétdíjat kérnek a kuncsafttól, ami a végén visszajár. Illetve vannak más módszerek is a vendég „kártalanítására” - de erről bővebben később. Kezdjük a Hanaplast indulásával.

– Az ötlet 2011-ből való, amikor még a Club Grabowsky szórakozóhelyet üzemeltettem Zalaegerszegen – mesélte Hanisch András, a társaság alapító társtulajdonosa és ügyvezetője. – Az volt a kiinduló probléma, hogy például az egyszer használatos poharak miatt elképesztő mennyiségű szemét képződött a rendezvényeinken, amitől megszabadulni elég nagy gondot és költséget is jelentett. Közben külföldi koncerteken, meccseken járva tudtam, hogy létezik az úgynevezett repohár, ám itthon nem találtam hozzá beszerzési forrást. Adódott tehát a következő lépés: csináljuk meg mi.

A Hanaplast létrejötte után az első évek lassú növekedéssel teltek, majd elérkezett 2019, ami igazi robbanást hozott a repoharak piacán. A zalai cég átlépte a határokat is: máig az ő poharaikat használják a svájci és osztrák jégkorongélvonalban, a magyar labdarúgó NB I.-ben és a legnagyobb horvát futballklubok meccsein is.

– Egyrészt a környezettudatosság, az újrahasznosíthatóság iránti igény erre az időre olyan szintre jutott nálunk is, hogy már a rendezvények szervezői és vendégei is keresték ezeket a megoldásokat – emlékezett Hanisch András. – Másrészt előbbiek körében elterjedt, mennyivel olcsóbb és egyszerűbb ez a módszer. Illetve megjelent egy direktíva is az Európai Unió részéről az egyszer használatos műanyagok kivezetésére. Ennek a végső határidejét egyébként azóta többször odébb tolták, de ettől függetlenül ösztönzőként ott lebegett és lebeg az érintettek feje felett.

A repoharakat a Hanaplast a kezdetektől maga gyártja, s folyamatban van saját innováció is. Az egerszegi cég az eszközöket egyedivé tevő (az adott sportcsapatra, fesztiválra, helyszínre utaló) díszítést többféle technológiával viszi fel a poharakra, többszörösére növelve a tartósságot. Elvégre ezeknek két használat között bírniuk kell a tisztítást és a szárítást is, ami 98 Celsius-fokon történik.

– Alig alkalmazkodtunk a megnövekedett igényekhez, beütött a koronavírus-járvány, emiatt másfél évünk kiesett – folytatta az ügyvezető. – A megrendelések 90 százalékkal estek vissza, de igyekeztünk megtartani a dolgozóinkat, mert speciális tudást és viszonylag jelentős betanulást igénylő munkáról van szó, s így nagyon nehéz lett volna a nulláról kezdeni. A vészhelyzetnek szempontunkból az utolsó pillanatban lett vége, már nem tudtunk volna sok időt átvészelni. De a rendezvények szerencsére szinte átmenet nélkül, teljes lendülettel indultak meg újra.

Megnyugodni és hátradőlni azonban a repohárpiacon sem lehet: az újabb kihívás a termék elfogadottságának visszaesésében jelentkezett, a fogyasztók oldalán.

– A rendezvényszervezők elkezdtek kiskapukat keresni a szabályokon, hogy a betétdíjat ne kelljen visszaadniuk a vendégeknek – részletezte Hanisch András. – Van, ahol a következő programon pohárra váltható bilétát adtak, másutt a vendég legközelebb „leihatta” a pohár árát, ám ezek nem arattak sikert az emberek körében. Érzékelve a problémát, a piaci szereplők bevonásával létrejött egy munkacsoport az egységes szabályrendszer kidolgozására. Ha minden jól megy, olyan megoldást tudunk letenni az asztalra, amelyben akár készpénz mozgása nélkül teheti majd meg a betétdíj a maga útját oda és vissza. Ha a döntéshozók is elfogadják, az új hulladékgazdálkodási törvénybe is bekerülnek a szabályok.

A Hanaplast Kft. zalaegerszegi üzemében pedig már készül a gyártósor, melyről az új szabályokkal harmonizáló, egyedi elektronikus azonosítóval ellátott repoharak lekerülnek majd.