Nagyon kellett az eső a zalai repcének

A kerkafalvai Nemes Kálmán mondta mindezt lapunknak, aki mintegy száz hektáron termel repcét. Úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a növény elegendő virágot, majd termést is hozzon, a jelenleginél jóval több csapadékra lenne szükség.

– Közismert, hogy évek óta nincs jelentős mennyiségű hó, és a problémát tovább tetézi, hogy idén a kora tavaszi, március– áprilisi esőzés is szinte teljesen elmaradt – magyarázza. – A repce megfelelő fejlődéséhez azonban szükség van a csapadékra, ha nincs, akkor nem hoz kellő mennyiségű virágot, és jóval szerényebb lesz a termésátlag. Tavaszi esőre ezenfelül amiatt is szükség van, mert azáltal oldódik fel a műtrágya, az mossa be a talajba a hozzáadott tápanyagot. Ha nincs eső, akkor a műtrágyázás nem éri el a kellő hatásfokot, gyengébb lesz a termés.

A kerkafalvai gazdálkodó mutatja is a néhány napja virágzásnak indult növényt. Még laikus szemmel nézve is rögtön érzékelhető, hogy oldalhajtásokat egyelőre nem hozott, a megfelelő termésátlaghoz azonban az is elengedhetetlen. Nemes Kálmán emellett hozzáteszi: jelenleg alacsonyabb is a repce, mint szokott lenni, ez szintén a téli- tavaszi csapadékhiányra utal.

– Az elmúlt napok időjárása némi bizakodásra ad okot, az utóbbi két hétben több mint ötven milliméternyi csapadék esett, ez sokat javított a növény fejlődésén – folytatja. – Ha marad ez az időjárás, akkor szerintem ki fognak fejlődni az oldalhajtások, mégha nem is annyi, mint amennyit szeretnénk. A közepes terméshozam, vagyis a hektáronkénti három tonna mindezek alapján jelen pillanatban reális elvárásnak tűnik, jó évről 2022- ben viszont valószínűleg nem beszélhetünk.

Nemes Kálmán hozzáteszi: most jött el a rovarkártevők és a gombabetegségek elleni védekezés ideje. Az első permetezésen már túl is van, hamarosan sort kerít a második alkalomra, s még egy harmadikra is biztosan szükség lesz.

– A repce felvásárlási ára az orosz–ukrán háború miatt jelentősen megemelkedett – tért rá egy másik szempontra a gazdálkodó. – Ezért azok a termelők jártak jól, akik még nem kötötték le a várható termésmennyiségüket. A háború előtt tonnánként 220 ezer forint körüli áron lehetett előszerződést kötni, ez mostanra 330-335 ezer forintra emelkedett, s még további növekedés is várható. Jelentősen megemelkedtek ugyanakkor a termelési költségek is, a műtrágya költsége most körülbelül az ötszöröse annak, mint amennyi a korábbi években volt. Eddig átlagosan 55-60 ezer forintért szereztük be tonnáját, most ugyanazért a mennyiségért 280-300 ezer forintot kell fizetni, ha egyáltalán kapható műtrágya, mert abból is készlethiány mutatkozik. A felvásárlói árak növekedésében jelentkező többlethasznot ez a műtrágyaár valószínűleg el is viszi.

Nemes Kálmán azt mondja, annak ellenére, hogy hazánkban viszonylag sok repcét termelünk, lehet készlethiány repceolajból. A világ étolajtermelésének közel felét ugyanis a most harcban álló felek, Ukrajna és Oroszország adja, s előbbi helyen biztosan lesz terméskiesés. Ez a hiány a repceolaj kiskereskedelmi árára is hatással lesz, az egyéb árfelhajtó tényezőkről – például az előállítási és szállítási költségek növekedéséről – nem is beszélve.