Még zajlik a kukorica betakarítása Zala megyében

Zala megyében a gazdák végeztek a 8.171 hektár napraforgó és a 6.850 hektár szója betakarításával. A termésátlag napraforgóból 2,5 tonna, szójából pedig 2,4 tonna lett hektáronként. A minőséggel egyik növény esetében sem voltak problémák, és a magasabb árak kompenzálták az alacsonyabb termésátlagokat, tájékoztatott Sabján Krisztián, a NAK Zala megyei elnöke.

Eddig a kukorica 31.629 hektáros vetésterületének 40 százalékát aratták le. Az aszály miatt a termésátlag 8,8 tonna/hektár volt.

A sokévi átlaghoz hasonló volt a kukoricatermés, de a megye északi területein kevesebbet várnak a gazdák, hiszen arra nemcsak hetekig, hanem hónapokig nem hullott csapadék.

Szummer László szentpéterúri gazdálkodó az elsők között volt, aki betakarította a napraforgóját.

– Idén csak 12 hektáron volt napraforgóm, így jött ki a vetésforgó. A termés 35 mázsa lett, ami az idei évet nézve nagyon jónak mondható. Az időjárás jelentősen befolyásolta a napraforgó növekedését. Tapasztalatom szerint azok, akik nagyon korán, április elején elvetettek, azok a talaj menti fagyok miatt nem tudták azt a mennyiséget hozni, amit vártak. Azok jártak szerintem jobban, akik kicsit eltolták a vetést az április 15. utáni időszakra.

Szummer László elmondta, hogy a napraforgó felvásárlási ára nagyon jól alakult, a betakarított terményt jó áron sikerült értékesítenie. A gazdálkodó hozzátette, hogy a tavaszi munkáknál sok gazda gondban lehet, mivel a dráguló földgáz miatt hazánkban és Németországban leálltak a műtrágyagyártással, ami azt hozhatja magával, hogy a kereskedőknél felhalmozott készlet rendkívül drágán kerülhet majd a piacra. Hozzávetőlegesen háromszorosára vagy négyszeresére is saccolják a nitrogénműtrágya árának emelkedését, ami sokakat nehéz helyzetbe hozhat.

Az ősz nemcsak a betakarítás ideje, hanem a következő év megalapozása is, a földeken már jól haladnak a vetési munkákkal. A repce vetését befejezték, a jelzések szerint 14380 hektáron került földbe a magja.

Őszi búzát 31.310, őszi árpát 5250, rozst 360, tritikálét pedig 1450 hektáron terveztek vetni. Ebből a búzát 16.600 hektáron (53%), az árpát 4860, (93%), a tritikálét 1260 (87%), a rozst pedig 340 hektáron (94%) már elvetették.

Sabján Krisztián elmondta, hogy a repcevetések változó képet mutatnak: ahol a vetés előtt megjött az eső, ott a növények gyorsan kikeltek, egyöntetűek, a bolhák nem tudtak nagy kárt okozni bennük. Ahol azonban nem hullott csapadék időben, ott a növények vontatottan keltek, és a táblákon üres foltokat látunk, egyrészt mert a szárazság miatt nem keltek ki a magok, másrészt a kikelt növények lassan fejlődtek, és a kártevők kipusztították az állomány egy részét.

A várva várt csapadék megérkezése időnként leállítja a betakarítási munkákat, viszont nagyon kedvező a következő év előkészítéséhez, a talajmunkák és a vetések elvégzéséhez. A napokban előfordult fagyok a szántóföldi növénytermesztésben nem okoztak károkat.