Kovács Dezső szerint a vállalkozások túlélési esélye, hogy gyorsan reagálnak a változásra

– Tavaly március elején, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a miniszterelnök úr már utalt a ránk váró, járvánnyal sújtott gazdasági környezetre. Akkor sokan még fel sem tudtuk mérni, mindez milyen nehézségeket és veszélyeket rejt magában, s hogy melyik ágazatra milyen hatással lesz. Azt egy év távlatából már látjuk, hogy vannak ágazatok, amelyeket rendkívüli mértékben sújtott, és itt most a kreatív iparra, a rendezvényekkel foglalkozó vállalkozásokra, a vendéglátóiparra, a szállás­adókra és a turizmussal foglalkozó vállalkozásokra gondolok, nekik a rendezvények, a szezon elmaradása miatt és a korlátozások, a bezárások következtében gyakorlatilag nem volt vendégük, nem volt bevételük. Forgalmuk és gazdasági aktivitásuk nullára csökkent, vagy nullához közelít. Lehet mindenféle pótcselekvéseket, tevékenységeket folytatni ezekben az ágazatokban, gondolok a felújításokra, esetlegesen szak- és átképzésekre. De a legnagyobb kihívást jelentő feladat az, hogy a munkatársakat meg tudják tartani a vállalkozások. A 2020-at megelőző időszakban is a munkaerőpiaci helyzet jelentette a legnagyobb kihívást, amit kezelni kellett. Most pedig, amikor nincs bevételük, a jól képzett munkavállalót valahogy meg kellene tartani úgy, hogy ne csábuljon át az ipar vagy a gazdaság más területére, vagy ne hagyja el az országot. Ez szinte lehetetlen feladat. A gazdaság más ágazatait tekintve ennyire nem nehéz a helyzet, de nyilván a társadalom más területein működő szervezetek is hasonlóképpen megsínylették 2020-at.

Kovács Dezső szerint vannak olyan területek, ahol megfelelő korlátozások mellett takaréklángon, legalább az életben maradás alapfeltételeit megteremtve tovább lehetett volna az életet vinni. Ez nemcsak gazdaságilag, de morálisan és pszichésen is jó hatással lett volna ezen ágazatok szereplőire. A kamara elnöke hangsúlyozta: a kormányzat igyekszik segíteni a gazdaságot és a társadalom minden résztvevőjét, hogy a járvány okozta gazdasági válságot a lehető legkisebb sérülésekkel éljék túl az emberek. Ennek érdekében az iparkamarával együtt gazdaságvédelmi akciócsoportot állítottak föl.

– Össze lehet hasonlítgatni a különböző országok kormányainak intézkedéseit, de látni kell, hogy nem ugyanarról az alapról indulunk, s nem ugyanabban a környezetben kell a feladatokat megoldani, a nehézségekkel megküzdeni. Abban az időszakban, amikor az idegenforgalom, a turizmus és a vendéglátás újranyithatott, azaz 2020 nyarától egészen kora őszig, akkor mutatkozott meg igazán, hogy össze tudunk-e tartani, tudunk-e attól a körtől vásárolni, amely helyben van, és akit szeretnénk, hogy talpon maradjon. A manapság divatos, a kormányzati definíciók között is megjelenő körforgásos gazdálkodás a szolgáltatásokra és egyéb, a kereskedelemben és más területen működő vállalkozásokra is érvényes lehet, hiszen ha egymástól vásárolunk és ezt a gazdasági erőt helyben tartjuk, és helyben tudjuk csúcsra járatni, akkor ezzel jól járhat mindenki.

A kamara az elmúlt években számos szakmai fórumot, programot szervezett, ezekre is hatással volt a pandémia.

– Az év elején tervezett programokat nem tudtuk lebonyolítani. Ha egyetlen pozitívumot kellene említenem a járvánnyal kapcsolatban, az a digitalizáció és az informatikai vívmányok használata. Ha csak a találkozások nélküli konferenciákat, tárgyalásokat, fórumokat nézzük, úgy gondolom, több lépcsőfokot léptünk előre 2020-ban. A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is igyekezett erre a platformra terelni minden programot, amit csak tudott. Online rendezvényünket, melynek témája a fogyasztóvédelem és az adóváltozások voltak, több mint százan követték. Ki kell mondani: egy élőben megszervezett konferencia vagy fórum sem hoz több résztvevőt, inkább még kevesebbet. Ebbe mindenki be tud kapcsolódni az irodai, az otthoni környezetéből, nem kell hozzá utazni, pluszidőt tölteni, s a végén szinte azonnal vissza lehet térni a napi feladatokhoz. Ezenkívül a kamara önkéntes tagjainak olyan lehetőséget indítottunk tavaly, hogy a mikro- és kisvállalkozások a támogatásunkkal webes felületeiket fejleszthetik. Ez a Digitális Zala Program lehetőséget teremt arra a kisvállalkozásoknak, hogy kedvező módon tudják megvalósítani akár weboldallal kapcsolatos, akár a közösségi médiában szükséges fejlesztéseiket, egy vállalkozási portál létrehozásával. Fontos, hogy aki ebben a programban részt vesz, az a digitális világba be tudjon illeszkedni, föl tudja venni a versenyt, egyben a piacát és a bevételeit is tudja növelni.

Felmerül a kérdés, hogy a világjárvány tükrében miként lehet előre tervezni.

– Úgy tervezünk, mintha nem akadályoznának bennünket a korlátozó intézkedések, és amikor találkozunk eggyel, akkor reagálunk rá. Azt tapasztaltam tavaly: a vállalkozásokat is megerősíti, hogy egyre több változással kell szembesülniük. Egyik túlélési lehetőségük, ha gyorsan tudnak reagálni a változásokra. Ami pedig az idei célokat illeti, a digitalizáció további erős képviselete kifejezett prioritás. Tavaly minden vállalkozás azzal szembesült, hogy a digitális platformoknak milyen fontos szerepe van a mindennapokban. Az elmúlt évben is terveztük, de idén el is indítjuk az innovációs klubot. Jelenleg az igények felmérése van napirenden. Továbbra is fontos számunkra a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése, a piaci lehetőségek kitágítása akár a Széchenyi Kártyával, akár különböző üzleti lehetőségekkel, partnertalálkozókkal. S idén is fontos téma a generációváltás. A fiatal vállalkozók készségszinten alkalmazzák a digitális lehetőségeket, viszont a generációváltás előtt álló vállalkozásoknak mindezt meg kell tanulni, hiszen lehet, hogy generációváltásuk sikere múlik ezen. A kormányzati, gazdaságfejlesztési politikával összefüggésben a zöld gazdaság, a zöld infrastruktúrák, a zöld vállalkozások helyzetbe hozása szintén prioritás.

Kovács Dezső leszögezte: tavaly megerősítést nyert, hogy a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ilyen nehéz helyzetben is tud segíteni. Önkéntes tagjai ugyanis igénybe tudtak venni olyan szolgáltatásokat, támogató intézkedéseket, amiket a csak regisztrációval rendelkezők nem. A vállalkozóknak volt kihez fordulni, a kamara pedig tudta orientálni és segíteni őket döntéseikben, s még konkrét pénzügyi segítséggel is szolgálhatott.

– A ZMKIK tavaly sem függesztette fel működését, és itt szeretném megköszönni a kamara apparátusának a nehéz körülmények közötti helytállást. Számunkra a megye gazdasága az első és legfontosabb.

Kovács Dezső elmondta, Zala megyében a kkv-k aránya 90 százalék, ők foglalkoztatják a munkavállalók nyolcvan százalékát. A 2008–2009-es gazdasági válság után a legnagyobb mértékben túlélő vállalkozások a kkv-k voltak, abból is a családi vállalkozások, mert ők tényleg vérük és verítékük árán igyekeztek túlélni a krízist. Ezek a vállalkozások mindent elkövetnek azért, hogy életben maradjanak, hogy megtartsák munkatársaikat, és amikor újraindul minden, akkor ott álljanak a startvonalnál.