Nincs magasabb törlesztő, sem „jóval több” fizetési kötelezettség

A moratórium miatt viszont a hitelek törlesztőrészleteit egyéb céljaikra fordíthatták az ügyfelek, s ezzel jelenértéken számítva jobban jártak. Aki pedig nehéz helyzetbe került a járvány miatt, létfontosságú mentőövet kapott.

A törlesztési moratórium lejártával a vonatkozó jogszabály szerint senkinek nem nő meg a havi törlesztője (kivéve a változó kamatozású hitelnél, ami a moratórium nélkül is módosulna). Va­gyis mindenkinek ugyanannyit kell törlesztenie havonta, mint amennyit januárban a moratórium nélkül fizetett volna. Pontatlanok azok a hírek is, amelyek szerint „jócskán” megugrana a moratóriumot igénybe vevők összes terhe a hitelező pénzügyi intézményük felé, szögezi le a jegybanki tájékoztató. A valóság ezzel szemben az, írják, hogy a fizetési stop alatti időszakban felgyűlő kamatokat a bankok, pénzügyi vállalkozások a jogszabály előírása szerint nem „csaphatják” a tőketartozáshoz, az tehát nem lesz kamatos kamat. A kamatok teljesítésére az ügyfél hitelének futamideje hosszabbodik meg automatikusan, kiszámítható, előre látható módon. Emiatt egy 10 millió forint tőketartozású, 4,5 százalékos THM-es, 10 éves hátralévő futamidejű lakáshitelnél is mindössze 5 hónappal nyúlik meg a futamidő a kamatok teljesítésére. Cserébe az ügyfél a veszélyhelyzetben kap(ott) azonnali segítséget. Ráadásul az adott hitelnél az MNB számításai szerint mintegy 70 ezer forint előnye is lesz amiatt, mert pénzét a törlesztés helyett azonnal másra tudja használni (nem kell például feltörni megtakarításait sem).

A törlesztési moratóriumot annak végéig bármikor igényelhetik az ügyfelek. Ugyanígy bármikor lehetőségük van folytatni az abbahagyott törlesztést is. Utóbbi szándékot – ha a bank emeli le a törlesztőrészletet – mindenképp jelezni kell hitelintézetnek.

A moratórium iránti bizalmat jelzi, hogy a háztartások és a vállalatok eddig a teljes hitelállomány 40–50 százalékánál – a hitelek darabszámát illetően összességében több mint felénél – kérték a havi törlesztés felfüggesztését. Emiatt mintegy 2000 milliárd forint likviditás marad a lakosságnál és a cégeknél. Az MNB adatai szerint a háztartások 85–90 százalékát nem érintik esetleges várható fizetési nehézségek, biztos jövedelmi és munkaerőpiaci helyzetük alapján.

Magyarország mellett több uniós tagállam is alkalmazta a fizetési moratóriumot. Több országban már lejárt ennek időszaka, ám egyes tagállamokban egy szűkebb, sérülékenyebb ügyfélkör számára lehetővé tették a törlesztés felfüggesztésének folytatását.

Ismert: az eredetileg év végével lejáró törlesztési moratóriumot a magyar kormány meghosszabbította 2021. június 30-ig egyes társadalmi csoportok – gyermeket nevelő szülők, nyugdíjasok, álláskeresők, közfoglalkoztatottak, illetve azon vállalkozások, amelyek bevétele 25 százalékkal csökkent – számára. A kormány döntése alapján 2021. június 30-ig nem mondhatók fel se a vállalati, se a lakossági adósok hitelei.