Egyértelműen bevált a távmunka a hazai cégeknél

Mint az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiderült: a járványhelyzetet megelőzően kevesebb mint 150 ezer embernek volt home office lehetősége Magyarországon 2018 első negyedévében.

Éppen ezért érdekes, ami az ezzel kapcsolatos kutatásból leszűrhető. Mint kiderült: a megkérdezett vállalkozások döntő többsége (76%) minden irodai dolgozó számára elrendelte a távmunkát az elmúlt három hónapra. Emellett – az EY és a HR Fest kutatása szerint – azoknak a kollégáknak, akiknek a munkahelyükről kellett dolgozniuk, változatos módokon segítették elő a biztonságát a döntéshozók. Többen ügyeleti rendet vezettek be, máshol átszervezték a műszakokat, vagy a kollégák rotációjával segítették a távolságtartást.

Az egészségügyi veszélyhelyzet végével a döntéshozók legfontosabb feladata most az, hogy megszervezzék a dolgozók biztonságos visszatérését a munkahelyükre. A vállalatok kétharmada már május végén elkezdte ezt a folyamatot vagy konkrét tervvel rendelkezett róla.

Az otthonról dolgozó kollégák teljesítményében a felmérés szerint gyakorlatilag semmilyen visszaesést nem tapasztalt a megkérdezett HR-vezetők közel kétharmada (63%). A munkatársak produktivitása még javult is a kijárási korlátozások alatt a válaszadók 22 százaléka szerint.

– Számtalan olyan társaságnál is alkalmazni kellett a távmunkát, ahol erre korábban nem volt gyakorlat. A vállalatvezetőknek érdemes azzal számolniuk, hogy a pozitív tapasztalatok hatására a dolgozók egyre inkább igénylik majd az otthoni munkavégzés lehetőségét – hangsúlyozta Farkas Margit, az EY Személyügyi Tanácsadással foglalkozó területének partnere. – Az alternatív foglalkoztatásnak szám­talan formája és módja van. Azok a döntéshozók, akik már most elkezdik tervezni, hogyan alakíthatják át a kollégákkal történő együttműködést, ugrásszerűen növelhetik alkalmazottaik elégedettségét.

A cégek többsége egyébként nyitott az alternatív foglalkoztatási formákra. Egyre többen ismerik fel: minél hamarabb lépéseket kell tenniük, hogy megteremtsék a lehetőségét annak, hogy kollégáik otthonról, projektalapon vagy rövidített munkaidőben dolgozzanak. Ráadásul azzal is meg kell küzdeniük, hogy korábban sosem látott módon egyszerre négy korosztály dolgozik a magyar munkaerőpiacon. Eltérő igényeikre a munkaadóknak is tekintettel kell lenniük. Az úgynevezett offline generáció (az 1946 és 1964 között születettek) tagjai kötődnek leginkább az íróasztalukhoz, míg az 1996 után született digitális bennszülöttek az önállóságot preferálják a kötött munkarenddel szemben.