Kertvárosunk története - így lett virágzó otthon a Háta Szegetti dűlőből

"Hosszú út vezetett Zalaegerszeg azon településrészének kialakulásához, melyet ma a következő hangulatos, nyugalmat árasztó szóval illetünk: Kertváros. Azt a területet, ahol az Átalszegett utca kezdődik, a XIX. század legelején még Háta Szegetti vagy Átó Szegeten dűlőnek hívták. A természet által birtokolt környék sokáig nem is települt be, mígnem az 1950-es és ’60-as évek lakásépítési céljainak megfelelően növekedni kezdett a körzet. Akkoriban a lakótelepeket (mint a településtervezés elengedhetetlen részét) a város külső területein szándékozták kialakítani, nem utolsósorban azért, hogy a tapasztalható lakásínséget a lehető legkisebb szanálással lehessen megoldani."

"Számtalan új utcát nyitottak meg a városban, így a Köztársaság (akkoriban még: Népköztársaság), Olajmunkás és Átalszegett utcákat – ebben a negyedben többnyire kertes házakat húztak fel, a kor ízlésének megfelelően négyzet alakú, sátortetős épületekkel. Ez a rész volt alapja Zalaegerszeg kertvárosi településrészének, mely az 1960-as évek végén déli irányban növekedve összeépült a valamikori KISZ-teleppel – utóbbi név sokáig az egész Kertvárosra „ráragadt”. Noha az Átalszegett utca már 1959-ben megkapta mai nevét, még napjainkban is bővül a városrész (a Cinke utcát például 2004-ben avatták fel)." - olvasható a Zalaegerszeg Városrészi kalandozásokban. 

Az egykor kezdetleges terület ma már virágzó otthona családoknak. A lendületes fejlődés eredményeként egy gyönyörű kertvárosi környezet alakult ki, ahol a sokak által kedvelt és népszerű Bóbita játszótér és a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Templom is helyet kapott.